Posted on

Földes György: Nemzet és hegemónia 1945–1989 (könyvbemutató)

 

A Napvilág Kiadó legújabb kötetében a NEMZET a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hegemóniáért folytatott harc tárgya és közege, és nem cselekvő alany; a HEGEMÓNIA fogalma pedig eszköz, amely a nemzetet az éteri magasságokból a földre hozza, és valóságos kapcsolatot teremt az illuzórikus és a valóságos közösség között. A modern nemzetet a hegemóniaharcok segítették létrejönni, és a megvalósult hegemónia tartja össze. A kötet tárgya, hogy miként formálódott a nemzet mint virtuális közösség, és milyen társadalom volt az, amely 1945, illetve 1956 után nemzeti alakot öltött?

Földes György új könyvét Csepeli György és Valuch Tibor mutatja be 2022. január 19-én (szerdán) 17 órától.

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (1114 Budapest, Villányi út 11-13., I. emelet 200-as terem)

 

RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK:
Az eseményen történő részvétel védettségi igazolvány bemutatásához kötött, a helyszínen pedig kötelező a maszk viselése.

 

A beszélgetésről videófelvétel készül.

A kötet a Napvilág Kiadó honlapján kedvezménnyel kapható.

 


A KÖTETRŐL

Jelen munka – a nemzetmeghatározásokat nem szem elől tévesztve – a nemzetet a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hegemóniáért folytatott harc tárgyának, céljának, közegének, folyamatosan változó, sokszínű, belső ellentétekkel terhelt közösségnek és nem önnön lényegét megvalósító cselekvő alanynak tekinti. A modern nemzetet a hegemóniaharcok segítették létrejönni, és a megvalósult hegemónia tartja össze.

A kötet azt igyekszik megmutatni, hogy miként formálódott a nemzet mint virtuális közösség, milyen kölcsönhatásban volt azzal a valósággal, amelyet formált, és milyen társadalom volt az, amely 1945, illetve 1956 után nemzeti alakot öltött. Ezért elemzésem diszkurzív, amennyiben szövegeken keresztül közelít valóságos tárgyához, ideológiakritikai, amennyiben az eszmék társadalmi és politikai tartalmát igyekszik feltárni, strukturális és történeti, amennyiben a nemzetet társadalmi valóságként próbálja ábrázolni. A hegemónia a nemzetet az éteri magasságokból a földre hozza, és valóságos kapcsolatot teremt az illuzórikus és a valóságos közösség, a virtuális és valóságos nemzet között.

 


KAPCSOLÓDÓ PODCAST

A magyar történettudományt, a szellemi életet, a közgondolkodást és a politikát hosszú évtizedek óta átszövik a nemzetviták.

Sokféle igen karakterisztikus vélemény fogalmazódott meg az 19451990 közötti időszakról is, annak helyéről a nemzet történelmében. Sőt olyan vélekedés is akad, hogy ez az időszak, illetve az 1945 utáni társadalmi-politikai berendezkedés normatív értelemben kívül esik a nemzeten, amely a szovjet „hódoltság” következtében nem rendelkezhetett önmagáról. Eszerint ami ebben az időszakban a nemzet érdekében történt, az mind a hatalom és a szovjet befolyás ellenében történt. Ez a két állítás azonban túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen.

Alábbi podcastunkban Földes György Nemzet és hegemónia – 1920–1990 címmel a Múltunk 2020/3. számában megjelent tanulmányáról beszélgetett a szerző és a nemzeti problematika, a határon túli magyar kisebbségek történetének szakértője, Bárdi Nándor. Moderátor: Takács Róbert, a Múltunk történeti folyóirat felelős szerkesztője.

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

  • Hogyan változott 1945 után a kommunista vezetés nemzetről való gondolkodása, politikája, illetve abban mennyire játszott központi szerepet a határon túli magyarság helyzete?
  • Beszélhetünk-e az egypártrendszer időszakában nemzetépítési kísérletről? Ha igen – Földes György ezt nevezi antinacionalista nemzetépítésnek –, annak mik voltak a sajátosságai? Ha nem, milyen alapon tagadható ez meg?
  • Sikerült-e az MSZMP által képviselt koncepciónak hegemón helyzetbe kerülnie az 1970-es évekre?
  • Valóban csak a népiek csoportja fogalmazott meg ebben az időszakban alternatívát?

 


 

 

Posted on

Január 31-ig tart legújabb akciónk!

Sajnálattal értesítjük Olvasóinkat, hogy a Napvilág Kiadó e hétre tervezett mindkét könyvbemutatója elmarad.

Gerőcs Tamás Magyarország függő fejlődése. Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában című kötetét január 10-én, Antal Attila Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer című kötetét pedig január 13-án mutattuk volna be a Gólyában, de egészségügyi okokból, illetve a járványhelyzet miatti óvatosságból mindkét eseményt későbbre kellett halasztanunk.

Hamarosan jelentkezünk az új időpontokkal, azonban a kötetek iránt érdekődő olvasóinkat addig sem hagyjuk kedvezmények nélkül: január 31-ig mindkét kötet 30%-os kedvezménnyel vásárolható meg webáruházunkban, illetve Villányi úti szerkeszőségünkben.

 

Posted on

Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer – könyvbemutató a Gólyában

.

Antal Attila kötetétől és az annak kapcsán felvetődő témákról a szerző Melegh Attila szociológussal beszélget 2022. február 10-én, csütörtökön 17 órától a Gólya Közösségi Házban (1089 Budapest, Orczy út 46-48.).

A facebook eseményt és a további részleteket itt találja.

 

A kötet nyomtatott formában itt, e-könyv formátumban pedig itt kapható.

 

A kötet célja kettős. Egyrészt az utóbbi évek jelentős külföldi szakirodalma alapján ismerteti a neoliberalizmus 20. századi nyugati és keleti eszme- és politikatörténetének főbb állomásait, az intézményeket, iskolákat és legjelentősebb gondolkodókat az Osztrák–Magyar-Monarchiától kezdve egészen a Chicagói Iskoláig és a nekonzervatív reneszánszig. Másrészt bemutatja, hogy a neoliberalizmus (mint gazdasági és politikai eszmék összessége) hogyan jelent meg a Kádár-rendszerben – hogyan érkezett meg Chicagóból a Dimitrov (mai Fővám) térre, ahol a Közgazdaságtudományi Egyetem áll –, hogyan kezdte meg annak átalakítását, s hogy e folyamat végül miként csúcsosodott ki az államszocialista rendszerek bukásában és hozta el a neoliberális hegemónia korszakát. A neoliberalizmus egy több mint egy évszázados történetre visszatekintő eszmerendszer, amely ugyan nyugati gyökerű, de a keleti (főként államszocialista) rendszerek nagyon komoly tapasztalatokkal járultak hozzá a neoliberalizmus kifejlődéséhez. A legjelentősebb tapasztalat pedig az állam szerepére vonatkozik, ugyanis a kötetből kiderül: a neoliberalizmus – sokak elgondolásával ellentétben – korántsem azonosítható államellenességgel. Éppen a Kádár-rendszer vizsgálata mutatja meg: az államszocialista rendszerekbe beszivárgó neoliberalizmus azokat a megoldásokat kereste keleten, hogy az erős állam segítségével miként lehet a piaci viszonyokat hatékonyan működtetni.

 

PODCAST

Kádár-rendszer: államszocializmus, államkapitalizmus, neoliberalizmus

A Kádár-rendszer ideológiai és politikai gazdaságtani jellege komoly érdeklődés tárgyát képezi a legutóbbi időben. Fábry Ádám, az argentínai Chilecito Nemzeti Egyetem oktatója régóta foglalkozik a rendszerváltás előtti szocializmus vizsgálatával, 2019-ben a Palgrave kiadónál jelent meg ezzel kapcsolatos, összefoglaló könyve The Political Economy of Hungary From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism címmel. Ebben a podcast-ban Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora nemrég megjelent, Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer című kötete apropóján a következő témákat járja körbe Fábry Ádámmal:

  • Miért fontos a neoliberalizmus politikatörténeti és politikaelméleti vizsgálata?
  • Milyen neoliberális áramlatok érhetők tetten a Kádár-rendszerben?
  • Milyen érvek szólnak a rendszerváltás előtti rendszer államszocialista és államkapitalista jellege mellett?
  • Hogyan járul hozzá a neoliberalizmus politikai gazdaságtani perspektívája a kortárs magyar helyzet megértéséhez?

 

SAJTÓVISSZHANG

Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer (Antal Attila cikke a kötet kapcsán a PTI társoldalán a Mércén, 2021.10.26.)

 

 

Posted on

ELMARAD! – Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése – könyvbemutató

.
Kedves Érdeklődők!
.
A Covid-helyzet miatt sajnos azt a nagyon nehéz döntést kellett meghoznunk, hogy a könyvbemutatót tavaszra halasztjuk. Nagyon szomorúak vagyunk, de természetesen első a biztonság. Ezért a könyvbemutató – legalábbis a holnapi időpontban – ELMARAD. Megértésüket köszönjük és reméljük, hogy legkésőbb tavasszal találkozunk.
.
Üdvözlettel: a Helyzet Műhely közössége és a Napvilág Kiadó munkatársai
.

Gerőcs Tamás könyve a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra. A kötet azt állítja, hogy teljesen más megvilágításba kerül Magyarország múltja és jelene, ha az elmúlt 50 év magyar gazdasági és politikai eseményeit a világtörténelmi folyamatok részeként elemezzük.
.
A kötet szerint az 1960-as évek Magyarországa egy „hídmodell” volt, ami egyszerre épült az országnak a nemzetközi munkamegosztásba való visszakapcsolódására és a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára. Ahogy a rendszerváltást ennek a hídmodellnek a válsága határozta meg, úgy a 2010 utáni rezsim sem felszámolta, hanem újraépítette ezt a hidat.
.

A könyv válaszokat kínál azokra a kérdésekre is, hogy:

  • Hogyan érthetjük meg a kádári „jóléti államot”?
  • Mi volt rendszerváltás és a privatizáció valódi története?
  • Hogyan ágyazott meg a 2008-as világgazdasági válság a 2010 utáni rezsim nemzetközi mozgásterének?
  • Mi a mai eladósodás új geopolitikája?
.
A kötetet bemutatják:
   Böröcz József (Rutgers University) 
   Éber Márk (Helyzet Műhely; ELTE-TáTK)
   Peisz Balázs (Társadalomelméleti Kollégium)
Moderál:
   Szabó Linda (Helyzet Műhely; Periféria Központ)
.
.
Időpont: 2022. január 10., hétfő 18 óra
Helyszín: Gólya Közösségi Ház (1089 Budapest, Orczy út 46-48.)
.
.
.
GERŐCS TAMÁS 2021-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Világgazdasági programjában; 2015 és 2020 között fiatal kutatóként dolgozott az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében, ahol a globális értékláncokon belüli kölcsönös gazdasági függőségekkel foglalkozott. 2020 óta a New York állambeli Binghamtoni Egyetemen folytatja tanulmányait. Tamás tagja volt a Társadalomelméleti Kollégiumnak, illetve egyik alapítója a Helyzet Műhely csoportnak.
.
HELYZET MŰHELY KÖNYVEK: a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat, melynek Gerőcs Tamás könyve az első kötete. A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával közösségben elemezzék.
.
A kötet kapható a könyvesboltokban, kedvezményesen megvásárolható a bemutatón, valamint a Napvilág Kiadó honlapján is: https://napvilagkiado.eu/termek/fuggoseg-es-felzarkozas/
.
.
Posted on

Tematikus ajánlatunk

 

Beck Zoltán
A megszólalás üres helye. Romológiáról és más dolgokról
Most Ft

Ha egyszerű kérdésekben akarom megfogalmazni, mi is ez a könyv, azt
mondanám: három rövid kérdés. „Mi a romológia?”, „Mi a cigány, roma irodalom?”, „Van-e a
képzőművészetnek etnikus tere?” Nem hiszem, hogy ezek a kérdések megválaszolhatók, inkább azt, hogy ezek
mentén elsősorban morális és esztétikai megfontolások mutatkoznak meg, olyanok, amelyek a világunk
dolgaihoz való viszonyunkat árnyalni, pontosítani vagy megkérdőjelezni tudják.

Magyar cigányok – Túlélők vallanak
Most Ft

Jutka Rona kötete roma túlélőket mutat be, sokszor családtagjaikkal együtt, ezen kívül interjúk
segítenek az egyéni sorsok megismerésében és jobb megértésében. A fotók sokszor banálisak, néhány
közülük akár beállítottnak is mondható, mégis mindegyik megrázó: a magyar történelem elfeledett – azt is
mondhatnánk, tudatosan elfelejtett –, de megtörtént tragédiáját idézi fel az olvasóknak.

Kérdések és válaszok a cigányságról
Most Ft

Mi illő: cigányt vagy romát mondani? Mikor jelentek meg és terjedtek
el Európában a cigányok? Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott
tudományos álláspont? Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok
jelenléte? Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és
Spanyolországban? Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja? – és így tovább.