Könyvfesztivál 2022

 

Örömmel jelentjük, hogy mi is ott leszünk az idei 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2022. szeptember 29. és október 2. között. A Fesztivál a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megújult kiállítóterekkel várja a látogatóit a Fogadóban (G épület), az Üvegcsarnokban (D épület) és a Millenáris parkjában.

Szokásunkhoz híven kedvezményekkel és könyvbemutatókkal várjuk Önt (a részletekért görgessen lejjebb, Facebook-esemény itt!).

Pavilonunkat a Fogadóban fogják megtalálni (G16)! Olvasóinkat szeretettel várjuk!

Nyitvatartás:

  • csütörtök 12–20 óráig
  • péntek 10–20 óráig
  • szombat 10–20 óráig
  • vasárnap 10–19 óráig

 

Ha további köteteink is érdeklik, akkor interaktív katalógusunkat itt találja, emellett pedig az alábbi kategóriákból válogathat:

 

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Könyvfesztivál időtartama alatt kiadónk Villányi úti szerkesztőségében szünetel a megrendelt könyvek átvétele és a megrendelések postázása. Szeptember 28-án, szerdán 16 óráig vagyunk nyitva, ezt követően október 3-án, hétfőn, rendes nyitva tartási rend szerint várjuk Önöket.

 

Könyvfesztivál hivatalos honlapja: https://bookfestival.hu/

 



 

KÖNYVBEMUTATÓINK:

 

2022. szeptember 30. / péntek / 16:00–16:45

Igazságosság, demokrácia, fenntarthatóság

Helyszín: Millenáris / Nemzeti Táncszínház, Kamara terem

Bemutatja Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Résztvevők: Antal Attila és Földes György, a kötet szerkesztői

Kötetünk és tizenhárom szerzője rendkívül fontosnak tartja a világ, Európa és hazánk mai helyzetében, hogy a távlati szempontok a mainál jelentősen nagyobb súllyal essenek latba a döntések meghozatalánál.

A szerzők: Andor László, Antal Attila, Bajomi-Lázár Péter, Berényi Eszter, Csáki György, Éber Márk Áron, Földes György, Huszár Ákos, Kiss Viktor, Knausz Imre, Krekó Péter, Losoncz Alpár, Pogátsa Zoltán

 

 

 

 

 

2022. szeptember 30. / péntek / 18:00–18:45

Kérdések és válaszok – Magyarország a második világháborúban

Helyszín: Millenáris / D épület, Kner terem

A kötetet Forgács Balázs őrnagy, egyetemi docens (NKE HHK) és Lőrinc László történelemtanár, tankönyvszerző mutatja be. További résztvevők: a kötet szerkesztői, Ignácz Károly és Paksa Rudolf.

Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei.

A szerzők: Bartha Ákos, Ignácz Károly, Kázmér László, Kerepeszki Róbert, L. Balogh Béni, Paksa Rudolf, Pécsi Tibor, Stark Tamás, Szécsényi András, Turbucz Dávid

Ezzel a kötettel teljes a 20. század történelme a Kérdések és válaszok sorozatban!

 

 

 

2022. október 1. / szombat / 11:00–11:45

Mint volt régen… Huszonegy felejthetetlen év a Magyar Állami Népi Együttessel 

Helyszín: Millenáris / Európa Pont, Társalgó

Közreműködik: Fedor Vilmos, Sebő Ferenc, Serfőző Sándor

„A Fedor Vilmos által készített dokumentumkönyv a nyolcvanas–kilencvenes évek kevésbé ismert, ám annál tanulságosabb történetét mutatja be a megmaradt hivatalos okmányok és utólagos interjúk segítségével. A népzenei megújulás és a táncház egyik veteránjaként hadd ajánljam sok szeretettel ezt a könyvet a kedves olvasók és a történészek számára.” (Sebő Ferenc)

Fotókkal, dokumentumokkal illusztrált, visszaemlékezésekkel gazdagított kötet (színes képmelléklettel)

 

 

 

 

2022. október 1. / szombat / 14:00–14:45

Hollywood a vasfüggönyön túl 

Helyszín: Millenáris / Európa Pont, Társalgó

A szerzővel, Takács Róberttel beszélget Sipos Balázs történész és Varga Balázs médiatörténész

Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kétharmadát 1948 ősze és 1988 között, olyan évtizedekben, amikor a szocialista kultúrpolitika elvei szerint működő filmimport és -forgalmazás állami monopólium volt, a bejövő filmeket pedig ideológiai és minőségi szempontok alapján cenzúrázták. Vagyis Hollywood még e szigorú kontroll mellett is jelentős szerephez jutott idehaza.

A kötet facebook oldalán olyan történetek találhatóak, amelyek magából a könyvből kimaradtak.

 

 

 

Dedikálás

2022. október 2., vasárnap, 16.00–17.00
Kováts Eszter a pavilonunknál (G16) dedikálja Genderőrületek Németországban és Magyarországon című kötetét


 

KÖNYVFESZTIVÁLI ÚJDONSÁGAINK:

 

 

A Galilei Kör története. Szabadgondolkodók a századelő Magyarországán (1908–1919)

Csunderlik Péter

 Ha elhaladunk az Anker közben a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható. Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért? Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építve mutatja be a nemzetközi hírű tudósok sorát adó, mégis démonizált szabadgondolkodó diákegyesület történetét.

 

 

 

 

Genderőrületek Németországban és Magyarországon 

Kováts Eszter

A Társadalomelméleti Műhely kötete

Magyarországon Kövér László házelnök 2015-ös beszéde révén került be a genderőrület kifejezés a köztudatba. Németországban ez akkor már bevett fordulat volt, az Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországnak (AfD) párt és az új jobboldali Junge Freiheit folyóirat kampányai, valamint Birgit Kelle publicista-aktivista írásai révén. De mi is az a genderőrület? Ha hihetünk a jobboldalnak, egy totalitárius ideológiáról van szó, amely felszámolná a nemek különbözőségét, lerombolná a férfi és nő házasságán és gyerekvállalásán alapuló családformát, terjesztené a homoszexualitást és a transzneműséget, és elbizonytalanítaná a gyerekeket szexuális orientációjukban és nemi identitásukban. Ez az aggodalom a 2010-es évek közepe óta számos országban, köztük Németországban és Magyarországon is, áthatja a radikális jobboldal beszédmódját a „gender” fogalmával kapcsolatban. De miért került napirendre ez a téma? És van-e ennek az aggodalomnak bármi alapja?

 

 

Dedikálás:
2022. október 2., vasárnap, 16.00–17.00
Kováts Eszter a pavilonunknál (G16) dedikálja Genderőrületek Németországban és Magyarországon című kötetét

 

Éghajlatváltozás és politika. Attitűdök, tüntetők, reakciók

Szerkesztette Mikecz Dániel és Orosz Dániel

A zöld, környezetvédő aktivizmus új fejezetét jelenti a kortárs klímamozgalom, amelynek legfontosabb eseményeit 2018-tól a középiskolai tanulók által szervezett pénteki iskolai sztrájkok jelentik. A résztvevők tanulási kötelezettségüket azért tagadják meg, hogy tiltakozzanak a klímaválságra adott elégtelen politikai reakciókkal szemben. A klímamozgalom egyik kezdeményezője annak ikonikus alakja, a korábban magányosan tüntető Greta Thunberg.

Magyarországon már 2018-ban megalakult a Fridays For Future csoport, majd tüntetések szervezésével csatlakoztak a nemzetközi tiltakozási kampányokhoz. A klímamozgalom lényeges újdonsága volt, hogy nem egy helyi környezetszennyezéshez vagy beruházáshoz kapcsolódik, hanem az éghajlatváltozás általános, mindenki által érzékelhető következményeivel foglalkozik. Az üggyel kapcsolatban egyszerre volt megfigyelhető a tudatos fogyasztáson és utcai tiltakozáson keresztül megvalósuló politikai részvétel.

 

 

 

Lélek és profitráta. Tanulmányok, esszék (2018–2022)

Szalai Erzsébet

A profitráta létezése a tőke-munka viszony, általánosabb megközelítésben a termelési, társadalmi viszonyok visszatükröződése. Kötetemben azt mutatom be, hogy ezek a történelmileg változó viszonyok és az általuk szimbolizált, egymástól eltérő „objektív” struktúrák hogyan tükröződnek a társadalmak lelki folyamataiban – és a különböző lelki konstrukciók hogyan hatnak vissza az őket szülő struktúrákra. A könyvben szó lesz a mai magyar állapotokról, ezen belül a Fidesz újabb elsöprő győzelméről, a globális koronaválságról, az orosz–ukrán háborúról, szocializmusról, kapitalizmusról és az értelmiség, ezen belül a tágabban értelmezett baloldal lehetőségeiről, feladatairól. És arról, hogy minden tekintetben és minden szinten válaszúthoz érkeztünk. (Szalai Erzsébet)

 

 

 

 

A fehérterror. Antiszemita és politikai erőszak Magyarországon, 1919–1921 

Bodó Béla

Mi volt a fehérterror? Ösztönös válasz a vörös terrora, a Tanácsköztársaság alatt elkövetett állami erőszakra, vagy több annál? Hogyan szerveződtek, és mi volt a céljuk és szerepük a tiszti különítményeknek és a szabadcsapatoknak az első világháború utáni eseményekben és magyar politikai életben? Milyen szerepet játszott Horthy és a magyar katonai és politikai elit az állami és félállami erőszakban? Honnan, mely régiókból és társadalmi csoportokból szedte áldozatait a vörös- és fehérterror? Alulról jött, vagy felülről gerjesztették az erőszakos antiszemitimust? A fehérterror társadalmi és történeti kontextusának vizsgálatának különös rezonanciája van a magyar politika jobbra tolódásának fényében. Vajon a virulens antiszemitizmus e példája alapozta-e meg a magyar részvételt a holokausztban? A kötet célja, hogy ne felejtsük el, ne seperjük a szőnyeg alá a nekünk nem tetsző múltat. 

 

 

 

A deficitmítosz. Modern Monetáris Elmélet és az emberközpontú gazdaság születése 

Stephanie Kelton

A Modern Monetáris Elmélet (MMT) lényege, hogy a kormányzati megszorítások mindig és mindenhol feleslegesek és károsak. Az állam – a háztartásokkal ellentétben – kibocsáthat saját pénzt, ezért soha nem tud kifogyni abból a kiadásai finanszírozására. Saját valutájában nem mehet csődbe, ezért az államadósság messze nem olyan veszélyes, mint a magánadósság, amely az igazi kockázatot jelenti a gazdaságban. Az állami kiadások valódi korlátja az infláció, ezt kell menedzselni, ennek pedig megvannak a gazdaságpolitikai eszközei. Válságok esetén az állami költségvetési deficit nemhogy nem veszélyes, hanem kifejezetten ez menti meg a magángazdaságot. A deficittől való rettegés tehát mítosz, ráadásul káros mítosz. Arra használják a nyomásgyakorlók, hogy ne kelljen megfinanszírozni olyan fontos dolgokat, mint a társadalmi igazságosság vagy az átmenet a zöld gazdaságba. Ezek megvalósításához nem kell megvárni, amíg a gazdagok hajlandóak lesznek adót fizetni. A közösségnek ugyanis van saját pénze, és Margaret Thatcher hírhedt mondásával ellentétben  az állam nem mások és nem az adófizetők pénzéből működik. Csak annyi kell, hogy ezt minél többen megértsük. (Pogátsa Zoltán)