A Politikatörténeti Intézet 2021-ben indult podcast sorozata helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.
A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).
IMRE: EGY EMLÉKIRAT
Kapcsolódó kötetünk:
Edward Prime-Stevenson: Imre: Egy emlékirat (fordította: Bojti Zsolt)
A regény az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóit. 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. A kötetről Bojti Zsolt, a kötet fordítója, Kanicsár Ádám András újságíró és Nádasdy Ádám költő, műfordító, a kiadás lektora beszélgetett.
HIBRID MÉDIA, AVAGY A PATRÓNUSI-KLIENSI MÉDIARENDSZER
Kapcsolódó kötetünk:
Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018
1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá. A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez? Résztvevők: Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője, Bátorfy Attila médiakutató, az Átlátszó blog újságírója, valamint Takács Róbert történész (PTI).
A SZÉKELY ZÁSZLÓ A POLITIKÁTÓL A HÉTKÖZNAPOKIG
Kapcsolódó kötetünk:
Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló a politikától a hétköznapokig. Tárgy, identitás, régió
A szimbolikus politizálás, a határon túli közösségek helyzete és általában a nemzeti vagy közösségi jelképek használata évtizedek óta fontos kérdései a társadalomtudományoknak. Arra azonban, hogy a radikális jobboldali hálózatokon túl ezeket a szimbólumokat széles körben hogyan és mire használják, kevesebb reflexió született. A székely zászló 2004-óta tartó rövid története jól összefoglalja, hogy a XXI. században mik a klasszikus nemzetépítés határai, milyen nehézségei vannak a közösségi jelképek elfogadtatásának, valamint, hogy a politikai reprezentáció és közösség-koncepciók milyen viszonyban állnak a megélt identitással. Mindemellett arra is rávilágít, hogy az identitáspolitika hogyan hatott az etnopolitikai kérdések hétköznapiasodására, banalizálódására és piacosodására. A kötet kapcsán Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagjával Pap Szilárd István újságíró beszélgetett. Moderátor: Antal Attila jogász-politológus, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora.
PROTO-PROLETÁRDIKTATÚRA VAGY BOMLÁSTERMÉK? – AZ 1871-ES PÁRIZSI KOMMÜN
Kapcsolódó kötetünk:
Balázs Gábor: Párizs, szabad város – 1871. A párizsi kommün
150 éve, 1871. május 28-án fojtották vérbe a párizsi kommünt. Ennek apropóján a Politikatörténeti Intézet podcast sorozatában az akkori eseményekről és azok emlékezetéről Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett kötetünk szerzőjével, Balázs Gáborral és Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével. Bővebb leírás itt.
SZAKÉRTŐ POLITIKAI ELŐREJELZÉS
Kapcsolódó kötetünk:
Philip E. Tetlock: Szakértő politikai előrejelzés. Mennyire helyes? Hogyan mérhetjük?
A politikai előrejelzés napjainkban reménytelenül szubjektív műfaj. Teret nyert a közéletben egyfajta antiintellektualizmus: a (szak)tudás önmagában értéktelen; csak a velünk azonos nézeteket vallók véleményét vagyunk hajlandóak elfogadni, csak a saját „törzsünkkel” értünk egyet. De miért is kéne a politikai szakértőket felmenteni a pontosság és egyértelműség sztenderdjei alól, amelyeket minden más szakmától és tudományterülettől megkövetelünk? A kötetről Klopfer Judit szerkesztő beszélgetett Felcsuti Péterrel, a fordítóval és Róna Dániel politológussal. Bővebb leírás itt.
KERÜLNI KELL-E A HÚZÓS KÉRDÉSEKET A BALOLDALON?
Kapcsolódó kötetünk:
Kiss Viktor: Kívül/Belül. Egy új politikai logika
A kritikai baloldal jelenét, jövőjét és gondolkodásmódját meghatározó témák sokasága hever előttünk az asztalon. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy ezek a témák és vitapontok vagy elsikkadnak a „szürke hétköznapokban”, vagy a cselekvési potenciál fenntartása és a mozgalmi egység nevében szándékosan szőnyeg alá söprik őket. „Sikerült-e a baloldal gondolkodásmódjának és a rendszerkritikus politikának átlépnie a helyi keretekből globális szintre?” – teszi fel a kérdést KISS VIKTOR beszélgetőtársainak, ANTAL ATTILA politológusnak és CSIGÓ PÉTER szociológusnak. Bővebb leírás itt.