Napvilág Kiadó

Podcast

 

A Politikatörténeti Intézet 2021-ben indult podcast sorozata helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

IMRE: EGY EMLÉKIRAT

Kapcsolódó kötetünk:
Edward Prime-Stevenson: Imre: Egy emlékirat (fordította: Bojti Zsolt)

A regény az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóit. 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. A kötetről Bojti Zsolt, a kötet fordítója, Kanicsár Ádám András újságíró és Nádasdy Ádám költő, műfordító, a kiadás lektora beszélgetett.

 

HIBRID MÉDIA, AVAGY A PATRÓNUSI-KLIENSI MÉDIARENDSZER

Kapcsolódó kötetünk:
Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018

1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá. A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez? Résztvevők: Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője, Bátorfy Attila médiakutató, az Átlátszó blog újságírója, valamint Takács Róbert történész (PTI).

 

A SZÉKELY ZÁSZLÓ A POLITIKÁTÓL A HÉTKÖZNAPOKIG

Kapcsolódó kötetünk:
Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló a politikától a hétköznapokig. Tárgy, identitás, régió

A szimbolikus politizálás, a határon túli közösségek helyzete és általában a nemzeti vagy közösségi jelképek használata évtizedek óta fontos kérdései a társadalomtudományoknak. Arra azonban, hogy a radikális jobboldali hálózatokon túl ezeket a szimbólumokat széles körben hogyan és mire használják, kevesebb reflexió született. A székely zászló 2004-óta tartó rövid története jól összefoglalja, hogy a XXI. században mik a klasszikus nemzetépítés határai, milyen nehézségei vannak a közösségi jelképek elfogadtatásának, valamint, hogy a politikai reprezentáció és közösség-koncepciók milyen viszonyban állnak a megélt identitással. Mindemellett arra is rávilágít, hogy az identitáspolitika hogyan hatott az etnopolitikai kérdések hétköznapiasodására, banalizálódására és piacosodására. A kötet kapcsán Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagjával Pap Szilárd István újságíró beszélgetett. Moderátor: Antal Attila jogász-politológus, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora.

 

PROTO-PROLETÁRDIKTATÚRA VAGY BOMLÁSTERMÉK? – AZ 1871-ES PÁRIZSI KOMMÜN

Kapcsolódó kötetünk:
Balázs Gábor: Párizs, szabad város – 1871. A párizsi kommün

150 éve, 1871. május 28-án fojtották vérbe a párizsi kommünt. Ennek apropóján a Politikatörténeti Intézet podcast sorozatában az akkori eseményekről és azok emlékezetéről Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett kötetünk szerzőjével, Balázs Gáborral és Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével. Bővebb leírás itt.

 

SZAKÉRTŐ POLITIKAI ELŐREJELZÉS

Kapcsolódó kötetünk:
Philip E. Tetlock: Szakértő politikai előrejelzés. Mennyire helyes? Hogyan mérhetjük?

A politikai előrejelzés napjainkban reménytelenül szubjektív műfaj. Teret nyert a közéletben egyfajta antiintellektualizmus: a (szak)tudás önmagában értéktelen; csak a velünk azonos nézeteket vallók véleményét vagyunk hajlandóak elfogadni, csak a saját „törzsünkkel” értünk egyet. De miért is kéne a politikai szakértőket felmenteni a pontosság és egyértelműség sztenderdjei alól, amelyeket minden más szakmától és tudományterülettől megkövetelünk? A kötetről  Klopfer Judit szerkesztő beszélgetett Felcsuti Péterrel, a fordítóval és Róna Dániel politológussal. Bővebb leírás itt.

 

KERÜLNI KELL-E A HÚZÓS KÉRDÉSEKET A BALOLDALON?

Kapcsolódó kötetünk:
Kiss Viktor: Kívül/Belül. Egy új politikai logika

A kritikai baloldal jelenét, jövőjét és gondolkodásmódját meghatározó témák sokasága hever előttünk az asztalon. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy ezek a témák és vitapontok vagy elsikkadnak a „szürke hétköznapokban”, vagy a cselekvési potenciál fenntartása és a mozgalmi egység nevében szándékosan szőnyeg alá söprik őket. „Sikerült-e a baloldal gondolkodásmódjának és a rendszerkritikus politikának átlépnie a helyi keretekből globális szintre?” – teszi fel a kérdést KISS VIKTOR beszélgetőtársainak, ANTAL ATTILA politológusnak és CSIGÓ PÉTER szociológusnak. Bővebb leírás itt.

 

 

Gyors szállítás Akár 1–3 munkanapon belül
Kényelmes átvétel Már csomagautomatába is
Biztonságos fizetés Bankkártyás fizetés
Segítünk Kérdés esetén keress minket