Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története

E-book ár: 1950 Ft
Kiürítés
Szerző: Csunderlik Péter
Formátum:

E-book

 

A kötet nyomtatott formátumban sajnos már nem kapható.

 

Ha áthaladunk az Anker közön, a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját (ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható), mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?

1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.

Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.

 

SAJTÓVISSZHANG


A kötet bekerült a Magyar Nemzet 2017-es történelmi témájú válogatásába (a szerző másik, Pető Péterel közös kötetével együtt)

Sokan ma a korszak sorosistáiként tekintenek rájuk (Lakner Dávid, Magyar Nemzet, 2017. április 12.)

Száz éve összeálltak a fiatalok, hogy megvédjék a tanszabadságot – nem lett jó vége (Farkas Attila Márton, 24.hu, 2017. április 21.)

„Láznak ifjú serege” vagy „bárgyú eszmezavarosok” – kik voltak a galileisták? (Csunderlik Péter, Múlt-kor, 2017. április 21.)

Könyvismertető az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem honlapján (Róbert Péter, 2017. április 26.)

Könyv + Idealisták (Révész Sándor könyvajánlója a HVG-ben, 2017. május 4.)

Haza ÉS/VAGY haladás? Puzsér Róbert beszélget Horváth Oszkárral, Csunderlik Péterrel és Farkas Attila Mártonnal a Szirmok, virágok, koszorúk c. film és a Galilei Kör történetéről szóló kötet kapcsán (2017. május 17.)

Az idegenszívű Ady beállt a sorosista szabadkőművesek mögé (Kolozsi Ádám, Index, 2017. május 22.)

“A diákoknak a legradikálisabbaknak kell lenniük” – Csunderlik Péter történész a Galeli Körről (Pap Szilárd István, Kettős Mérce, 2017. május 21.)

Gyermek Voltaire-ek (László Ferenc, Magyar Narancs, 2017. május 25.)

Az észmunkások – A Galilei Kör története (Szénási Sándor interjúja a szerzővel, 168 óra, 2017. június 15.)

Régen minden jobb volt – PODCAST (2017. június 2.) – Csunderlik Pétert kérdezte a Galilei Kör történetéről Baranyi Tamás történész, az Antall József Tudásközpont kutatási igazgatója

Hajdu Tibor: A Galilei Körről egy évszázad perspektívájából (Múltunk 2017/2)

Pető Iván: “Az igazság egy lehet csak…” (Mozgó Világ 2017/7-8.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ


A kötetet 2017. április 22-én mutattuk be a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Résztvevők: Csunderlik Péter, Pók Attila, Konok Péter. Moderátor: Földes György

 

ISBN: 978-963-338-049-9

Megjelenés: 2017

Oldalszám: 400