Akció!

1916 – A fordulat éve?

Tanulmányok a Nagy Háborúról

1500 Ft

11 készleten

ISBN: 978 963 338 4183 Kategóriák: ,
Szerkesztő: ,

Megjelenés: 2017

Oldalszám: 303

Leírás

A 20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról.

Az első világháború részben felgyorsította mindezt, de a modernitás Janus-arca is hamar megmutatkozott. A tömeges háború, az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében.

Magyarország részese volt mindezeknek a változásoknak. Sajátosságai, az ipar és mezőgazdaság aránya, a nemzetiségek nagy száma, a városiasodás különbsége Budapest, a metropolisz, és a vidéki közepes és kisvárosok közt megmutatkoztak ugyan az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban. A következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még a régi, de már az új világ is egyszerre belátható.

A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást mutatja be, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a nagy háború okozta változások 1918–1919-hez, a Monarchia széteséséhez és Magyarország két forradalmához és ellenforradalmához.

 

TARTALOM

Előszó

GYÁNI GÁBOR
Augusztus és október között félúton
A frontkatonák átalakuló ethosza
Az otthoniak lankadása
Szubjektív epilógus

TOMKA BÉLA
Társadalmi és politikai változások Európában, 1880–1914
Indusztrializáció
Globalizáció
Politikai erőszak
Összegzés

EGRY GÁBOR
Háborús nacionalizmusok, versengő imperializmusok. Nemzet, állam, birodalom az első világháború idején
Birodalom és nemzetállam kölcsönhatásai
Háborús évek és mozgósítás
Összeomlás, nemzetállami birodalmak

RIGÓ MÁTÉ
A „hosszú” első világháború magyarországi nyertesei: erdélyi iparmágnások 1914 és 1920 között
Erdély gazdasága az első világháború előestéjén
Tőke nélküli tőkések: az első világháború, állami szubvenciók, és az erdélyi Renner-gyár
Dél-keleti nyitás? A Renner-gyár 1916 és 1920 között
Összegzés

BALÁZS ESZTER
Szellemi remobilizáció Magyarországon az 1916-os erdélyi román támadást követően
A szellemi élet „frontja” Magyarországon a román támadást megelőzően
A román betörés és a Nyugat folyóirat hivatalos politizálódása
Kétségbeesés és a hazafi as érzések fellángolása a naplókban és a levelezésekben
A román betörés mint az antimilitarizmus témája az avantgárdnál – és a Galilei Kör elmaradt előadás-sorozata
A román betörés mint a magyarországi nemzetiségi politika tesztje
Éljen a szabadjára engedett háborús gyűlölet!
„Ez lesz a hazaszeretet, a becsület és a férfiasság háborúja”
Az erdélyi válság dokumentálása és az atrocitás kérdése
A román betörés mint a magyar zsidók hazafias önpróbája a hátországban
A harctéri ellenség iránti gyűlölettől a bűnbakkeresésig
Összegzés

PAKSY ZOLTÁN
Hadifogolytáborból internálótábor. A traumák nyomán átalakuló Magyarország új intézményei
Hadifogolytáborok Magyarországon az első világháború időszakában
Hadifogolytáborokból internálótáborok. Az internálási rendszer kialakulása Magyarországon
A zalaegerszegi internálótábor létrejötte és működése

GÉRA ELEONÓRA
Egy fel nem fedezett művésznő a tudós férj árnyékában. Dr. Veress Endréné Méhely Mária története
„Nem tudok olyan jó honleány lenni, hogy lelkesedjem a háborúért”
Kolozsvárról Budapestre
„Mottó – spórolni!”
„Amíg erőt érzek magamban, addig kűzdeni fogok czélom eléréséért” – avagy kitekintés a világháború utáni időkre

ZALAI KATALIN
A nők „baljós” térfoglalása. A nők gazdasági mobilizációja az első világháború idején
A nők „tömeges” munkába állása
A megélhetés és a hadigazdálkodás kényszere
A „nadrágos nők”
A „nagykendős ” asszonyok
A „fehérgalléros” nők
A „normális állapot”

UMBRAI LAURA
Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben
A város közélelmezésének helyzete a 19. század második felében
Budapest közélelmezését befolyásoló külső tényezők
Az adminisztratív intézkedések kora
A szolgáltató Budapest
A hadi állapotnak kiszolgáltatott Budapest közélelmezése
A közélelmezés mindennapjai Budapesten, jegyrendszer és a boltok előtt kígyózó sorok
Újabb fővárosi védőintézmények a közellátás biztosítása érdekében – a lakosság fehérjeellátása
A vendéglőktől a közétkeztetésig
A háború alatt Budapestre érkezők ellátása és a közétkeztetés
A mindennapi kenyerünk
Egyéb fontos élelmiszerek és a zöldséghelyzet

Képjegyzék

 

SAJTÓVISSZHANG

Dicsőségben vagy klórban gazdag háború? (Sujtó Attila, Újkor.hu, 2018. február 11.)

Recenzió a kötetről az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem honlapján (Róbert Péter, 2018. február 04.)

Tükröt tart a múlt: mi a hasonlóság Ferenc József és Orbán Viktor propagandájában? (Tari Tamár, Alfahír, 2018. február 1.)

Törésvonalak nyomában (Petrovics Gabriella, Magyar Hírlap, 2018. február 2.)