A Galilei Kör története

Ha elhaladunk az Anker közben a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját – ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható. Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?

1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek kommunista népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra felesküdő társaságként indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körhöz, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”.

Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építve mutatja be a nemzetközi hírű tudósok sorát adó, mégis démonizált szabadgondolkodó diákegyesület történetét.

CSUNDERLIK PÉTER (1985) történész, 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) modern kori történelem – Közép-Európa tanulmányok szakirányán, 2010-ben pedig az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. 2011–2014 között ugyanott a Történelemtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója volt, 2016-ban megvédett disszertációját a Galilei Körről írta. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója, 2017-től az ELTE BTK oktatója, jelenleg egyetemi adjunktusa. Kutatási területe a baloldali radikális mozgalmak története, a Tanácsköztársaság emlékezete, amelyet 2021-2024 között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával vizsgál.

Történészi munkái: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története (2017), A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (2019), illetve társszerzője a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről (2018) című kötetnek, összegyűjtött történelmi esszéi pedig Csupa hajdani eszelős címmel jelentek meg 2020-ban. Pető Péter hírlapíróval közösen történelmi gonzóköteteket is jegyez, kritikusként pedig a Régen minden jobb volt – Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai (2021) című popkulturális kalauz társszerzője. 

A kötet első, bővebb kiadása e-könyvben kapható.

Az első kiadásban közzétett részletesebb irodalomjegyzék itt letölthető.

VISSZHANG

Egy társaság az Anker-közben (Várkonyi Benedek recenziója az Élet és Irodalomban, 2025. április 11.)

Csináljatok Galilei Köröket! (Bóna Ádám recenziója az Új Egyenlőségen, 2023. március 26.)