Leírás
Bourdieu ifjúkori klasszikusa – az algériai háború idején Kabíliában végzett kutatásait összegző –, A gyakorlat elméletének vázlata és a három kabil tanulmány először 1972-ben látott napvilágot. „Filozófusnak gondoltam magam: hosszú idő után vallottam csak be, hogy etnológus lett belőlem” – emlékezett vissza később Bourdieu fiatal éveire. A filozófus alapképzettségű, gyakorlat avatta etnológus a kabil terepmunka során – érzékeny megfigyelőkészségének, kivételes társadalmi tisztánlátásának és realitásérzékének köszönhetően – kiváló társadalomtudóssá érik. A kabil tanulmányokban nyoma sincs valamiféle romantikus orientalizmusnak. Bourdieu nem esztétizál, és nem idealizálja a kabilok archaikus világát. Felejthetetlenek leírásai a kabilok mitikus-rituális univerzumáról, a kabil házról, a házasságok körüli ravaszkodásokról, a férfias kakaskodásokról, általában a becsület felhalmozásának rejtett ökonómiájáról. Bourdieu józan éleslátással mutat rá a kabil kultúra strukturális kétértelműségeire, álszentségére, az érdek tagadása mögött meghúzódó – bevallhatatlan – számításra. A könyv elméleti részében először körvonalazódnak Bourdieu híres, később sokszor újragondolt terminusai: a szimbolikus tőke és a habitus.
SAJTÓVISSZHANG
Múlt-kor, 2009. szeptember 28.
Beszélgetés Pierre Bourdieu szociológussal
