Leírás
A lobbijelenség kifejezés talányossága ellenére épp azt a sokszínűséget ragadja meg, amely a lobbi(zás)t mint érdekérvényesítő tevékenységet és sajátos politikai cselekvést jellemzi.
Természetes jelenség, hogy érdekeinket érvényre juttatni kapcsolataink útján lehet. A kapcsolat tőke, és a bizalom tőkésíthető. Ezen alapul a lobbizás; a bizalmi kapcsolatok tisztaságát és elfogadottságát pedig az etikai és normatív szabályok betartásával és ennek nyilvánosságával lehet biztosítani, elhatárolva azokat a korrupciós kapcsolatoktól és hálózatoktól. A professzionálisan és átláthatóan végzett lobbizás jelentősen hozzájárulhat a politika transzparens működéséhez.
A szerzőket és a kiadót az az alapvető cél vezette, hogy feltérképezzenek egy olyan területet, amellyel a hazai társadalomtudomány még alig foglalkozott. A lobbizás kifejezés itthon egyelőre mind elméleti, mind gyakorlati értelemben magyarázatra szorul. Talán azért ennyire félreismert illetve nem ismert a fogalom nálunk, mert a magyar közélet, a közpolitika nem érdekelt abban, hogy a lobbizás szabályozottá és átláthatóvá, gyakorlata széles körben műveltté váljon. A szerzők reményei szerint a kötet segíthet a lobbizás fogalmának tisztázásában; és egyúttal megkerülhetetlen alapműként szolgálhat majd azok számára, akik szeretnének többet megérteni a közpolitikai döntésekből.
Szerzők:
Burai Petra, a Transparency International munkatársa
Hajdu Nóra egyetemi oktató, a lobbi téma egyik magyarországi szakértője
Juhász Gábor, a HVG főszerkesztő-helyettese
Simon Zoltán, az Európai parlament munkatársa
Tóth Ernő, jogász és igazgatásszervező, minisztériumi kormánytisztviselő
TARTALOMJEGYZÉK
A lobbijelenség – előszó a könyvhöz
A lobbizás tudományos elméletei (Hajdu Nóra)
Lobbitörténelem (Hajdu Nóra)
A lobbizás kialakulása és közelmúltja az Egyesült Államokban
Lobbitörténelem Németországban
Lobbitörténelem Magyarországon
Lobbizás a nagyvilágban (Hajdu Nóra)
Miért az Egyesült Államokat és Németországot vizsgáljuk közelebbről?
Érdekérvényesítés az Egyesült Államokban napjainkban
Érdekcsoportok hálójában
A lobbizás szabályozása
A társadalombiztosítási reform: esettanulmány
Érdekérvényesítés napjainkban Németországban
Lobbikörnyezet
Szabályozási kérdések
Az Egyesült Államok és Németország – hasonlóságok és különbségek
Érdekérvényesítés az Európai Unióban (Simon Zoltán)
Az Európai Uniós érdekérvényesítés alakulása az ötvenes évektől napjainkig
Az uniós közpolitika
A tagállamok diplomáciai érdekérvényesítése
A nemzeti és a brüsszeli utak
A brüsszeli érdekérvényesítés nem diplomáciai oldala
A brüsszeli érdekérvényesítés gyakorlata
Lobbizás Magyarországon
A lobbizás jogi szabályozásának lehetősége és tapasztalatai Magyarországon (Tóth Ernő)
A lobbiszabályozás közpolitikai háttere
A szabályozás politikatörténeti csomópontjai
A szabályozásról nagy vonalakban
A lobbitörvény végrehajtási tapasztalatainak összegezése
A lobbitörvény végnapjai
A hatályos szabályozásról
Összegzés
A pártfinanszírozás árnyai (Juhász Gábor)
Sürgető idő
Közös felelőtlenség
A képmutatás politikai hagyomány
Kampánypénz-homály
Zavaros kilátások
A lobbizás korrupciós kockázatai (Burai Petra)
A lobbizás korrupciós kockázatai Európában
A korábbi magyar lobbiszabályozás hibái és korrupciós kockázatai
Befolyásgyakorlás és korrupció Magyarországon
A korrupciós kockázatok csökkentése a lobbitevékenységek során
Záró gondolatok