Leírás
A kötet nyomtatott változatban is kapható itt
Ha egyszerű kérdésekben akarom megfogalmazni, mi is ez a könyv, azt mondanám: három rövid kérdés. „Mi a romológia?”, „Mi a cigány, roma irodalom?”, „Van-e a képzőművészetnek etnikus tere?” Nem hiszem, hogy ezek a kérdések megválaszolhatók, inkább azt, hogy ezek mentén elsősorban morális és esztétikai megfontolások mutatkoznak meg, olyanok, amelyek a világunk dolgaihoz való viszonyunkat árnyalni, pontosítani vagy megkérdőjelezni tudják.
Amikor úgy döntöttem, hogy a disszertációm alapjául szolgáló kéziratot újra előszedem, hogy kissé leporoljam, és könyvvé formáljam, abban bíztam, hogy az azóta a fejezetekhez, alfejezetekhez készült jegyzeteim beillesztésével, az azóta megjelent irodalmak beleolvasásával az írás nagyját elvégzem. Az újraolvasás ellenben azt eredményezte, amit ugyan mind tudunk, mégis meglepődünk, ha bekövetkezik. A szöveg számos helyen nem volt világos, sok esetben volt pontatlan, csacsogó vagy mindentudóan szűkszavú, egyébiránt nagyon is hasonló hozzám. De ami kifejezetten zavart: nem értettem vele mindenhol egyet. Az eltelt idő megtermelte ezt a távolságot köztem és köztem. Köztünk, és erre a távolságra, erre a kitöltetlen helyre tekintettem rá, erre az abban a pillanatban üres helyre. A papíron lévő szöveg még-ott-van szöveg, létezésének igazolása a betűk alatti üres helyre benyújtott igény. A rákerülő szöveg még-nincs-ott szöveg, amely nem is várja készen az oda kerülését, de már tudomása van a létezéséről, megszületése feltételeként.
Ezt az üres helyet kezdtem megírni. Nem teleírni vagy feltölteni vagy áthidalni, nem: hanem ezt az üres helyet megragadni, megfogalmazni valahogy. Míg végül olyan könyv lett belőle, amely alig-alig hasonlatos ahhoz, amelyet írni kezdtem. Most betűk vannak a lapokon, szövegek, amelyek arra várnak, hogy szóba elegyedjenek, hogy megkérdőjelezzék őket, s hogy úgy járjanak, mint elődeik – hogy tehát rájuk írjanak.
Fotó: Bátori Gábor Jim “sinco”
BECK ZOLTÁN (1971, Devecser)
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének alapító tagja, egyetemi adjunktusa, a PTE-ZEN (Zenélő Egyetem) alapítója és szakmai igazgatója. Rendszeresen publikál tudományos írásokat, esszéket, recenziókat és novellákat.
Dalszerző-előadó, a 30Y frontembere. Zenekarával idén ünneplik 20 éves születésnapjukat. Számos művészeti-alkotói projektben vesz részt — másokkal vagy egyedül.
Feleségével, lányukkal és kutyájukkal Pécsett élnek.
SAJTÓVISSZHANG
PODCAST – Szólítsa a nevén! Beck Zoltán cigányokról, romákról, a másikról és magunkról – Parászka Boróka interjúja (Marosvásárhelyi Rádió, 2021. április 17.)
“Beck Zoltán (…) nagyon nehéz feladatokra vállalkozott, amikor megírta, újraírta A megszólalás üres helye című tanulmánykötetét. Röviden összefoglalom a könyvet: amikor a másikról (cigányról, nőről, idegenről) beszélünk, tulajdonképpen magunkról beszélünk, magunkat pozícionáljuk, minősítsük. Persze a kötet ennél a kötet milliószor árnyaltabb, izgalmasabb, rengeteg rengeteg példával a magyar, a roma irodalomból, a “magas” és “másodvonalas” művekből. Kevés önreflektívebb, önkritikusabb embert ismerni ma Magyarországon, mint Beck Zoltán. Majdnem egy órát beszélgettünk ezekről a kérdésekről a román közrádió székelyföldi, magyar nyelvű csatornáján, a Marosvásárhelyi Rádióban. Bízzátok rá magatokat Beckre, messzire és mélyre vezet. Jó eséllyel találkozunk önmagunkkal!”
Romológia újratöltve (György Eszter, REGIO, 2020/4. szám)
Ráismerni a romológiára – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal (Irodalmi Szemle, 2020. november 18.)
Nincs, és mégis van (Fűzfa Zoltán, ÉS LXIV. évfolyam, 40. szám, 2020. október 2.)
Beck Zoltán a romológiáról (Forray R. Katalin, Iskolakultúra 2020/10. szám)
Dr. Balatonyi Judit beszélgetett Dr. Beck Zoltánnal a Juhász Anna Irodalmi Szalonban 2020. szeptember 15-én: