Leírás
Ernest Gellner könyve az egyik legeredetibb és legerőteljesebb modern nacionalizmus-koncepciót nyújtja olvasójának; számos tudományág (többek között a filozófia, szociológia, politológia és történelemtudomány) eszközkészletével élve érvel amellett, hogy a nacionalizmus a modernitás elkerülhetetlen következménye. Vizsgálja állam és nemzet viszonyát, részletesen elemzi az agrártársadalom hatalmi-kulturális viszonyainak összefüggését, majd az ipari társadalom mint a nacionalizmus megteremtése feltételeit biztosító társadalomszerveződési keretet. Olyan fontos fogalmak kerülnek elő elemzésében, mint a társadalmi genetika és a szociális entrópia, illetve entrópia-rezisztencia. A mű nem marad adós a nacionalizmustipológiákkal sem, majd a nacionalizmus jövőjét, illetve az ideológiához fűződő viszonyát illetően tesz megállapításokat. A témában alapműnek számító munka második, 2006-os angol nyelvű kiadása John Breuilly, a London School of Economics and Political Science professzora impozáns előszavával jelent meg, aki Gellner elméletét a nacionalizmusról jelenleg folyó viták fényében értékeli és értelmezi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben ezen a tudományterületen bekövetkeztek. A kötet az Atelier füzetek című sorozat része.
„Gellner minden eddiginél jobb magyarázatot ad arra, hogy napjainkban miért a nacionalizmus a politikai legitimáció legfontosabb alapja… tömör és erőteljes mű… nagy intellektuális energia és bámulatos tudás terméke.” (Times Literary Supplement)
Ernest Gellner (1925–1995) cseh származású brit filozófus, szociológus és szociálantropológus. A London School of Economics tanára 1949-től 1984-ig, majd Cambridge-i Egyetem antropológiaprofesszora. Halálakor, 1995-ben a Közép-Európai Egyetem nacionalizmuskutatással foglalkozó központjának igazgatója.
Fontosabb művei:
Az iszlám mint társadalmi rend; Nacionalizmus. Kultúra és hatalom
Eke, kard és könyv. Az emberiség történetének alapvonalai
Értelem és kultúra
