Akció!

A történetírás mint tudomány

1000 Ft

4 készleten

ISBN: 978 963 9697 10 2 Kategóriák: , ,

Megjelenés:

Oldalszám:

Leírás

Az Atelier Magyar–Francia Társadalomtudományi Műhely gondozásában megjelenő, eredeti szövegeken nyugvó, azokat kommentáló és a szerzőik szélesebb szakmai és intellektuális életútjának összefüggésébe helyező válogatás áttekintést nyújt a francia történetírás „klasszikus korának”, a történetírást forradalmasító Annales születését megelőző közel két évszázadnak legfontosabb historiográfiai fejleményeiről. Kötetünk a XVIII. század derekától egészen a XX. század kezdetéig – Montesquieu-tól Voltai re-n, Condorcet-n, Chateabriand-on, Thierryn, Guizot-n, Michelet-n, Renan-on, Taine-en, Fustel de Coulanges-on át Monod-ig, La combe-ig, Langlois-ig és Seignobos-ig –, azaz a francia felvilágosodás történetírásának első elméleti meg fontolásaitól az immár véglegesen intézményesült történész mesterség meg szilárdult módszer tanának, kanonizált metodológiai szintézisének meg jelenéséig kíséri nyomon a francia történetírással kapcsolatos reflexiók alakulását. Az itt közölt szövegek nagy többsége most először lát napvilágot magyar nyelven.

A történetírás története, azaz a modern historiográfia kérdésfeltevése – túlnőve a történeti munkák és szerzőik mechanikus katalógusának hajdani szerepkörén – mindinkább annak vizsgálatára irányul, hogy a történelem és a historiográfia fogalmához az egyes korszakokban milyen típusú jelentések tapadnak, hol helyezik el azt a tudományok korabeli rendszerén belül, továbbá hogy milyen funkcióval rendelkezik a mindenkori társadalmak számára. A történetírás tudománnyá válásának diskurzusa ugyanis elválaszthatatlan a történetírás, mint intézményesült, tehát társadalmilag is elismert paradigma kialakulásának kérdéskörétől.

Az ilyen értelemben felfogott tudomány, illetve diszciplínatörténet napjaink magyar felsőoktatásában egyelőre viszonylag kevéssé van jelen, aminek egyik oka minden bizonnyal az oktatásához szükséges segédeszközök hiányában keresendő.