Leírás
Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a „társadalmit” mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli „dolgokként” értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli „dolognak” értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A „valakik”, akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján „belakják” a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer.
Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló „vallás”, no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket – ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró „valaki” a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket.
No meg hogy ezen ha valaki, akkor csak mi magunk tudunk változtatni: azzal, ha jobban felismerjük és elismerjük a magunk és mások társadalmi jelentőségét, relevanciáját – a „valakiségünket”.
Krémer Balázs
A szerzőről
Krémer Balázs (sz.: 1957, Budapest)
Matematika–fizika és szociológia szakon szerzett diplomát, később szociológiai tudományos fokozatot. 1982-től Ferge Zsuzsa, később Kemény István mellett dolgozott kutatóként az MTA Szociológiai Intézetében. A rendszerváltás után foglalkoztatás- és szociálpolitikai kormányzati háttérintézményeket vezetett, szakértőként dolgozott több nemzetközi szervezet megbízásából. Negyven éve tart szociológiai és szociálpolitikai egyetemi kurzusokat, 2004 óta a Debreceni Egyetem egyetemi docense.
A Napvilág Kiadónál korábban megjelent könyvei:
Bevezetés a szociálpolitikába, 2009
VISSZHANG
Mi lesz veled emberke? – már megint itt van a válság (Szerbhorváth György kritikája az Átlátszó.hu-n, 2022. augusztus 5.)
A gyűlöletkampányoknak csak az a céljuk, hogy a józan gondolkodás helyett a bizonytalanságban vergődve tartsák a társadalmat (Gulyás Erika interjúja a szerzővel, Népszava, 2022. április 30.)
Az önzés világának kudarcát éljük (Szabó Brigitta interjúja a szerzővel, Jelen, 2022. április 28.)
Tartalom
Bevezetés gyanánt
A probléma és a megközelítés
A szerkezet és felépítés
Axiómák, feltételezések, hitek és „vallások” − felvetések a tudás kereteiről, amelyek korlátok is…
Az ember jelentőségének zsákutcás virágzása – A racionális haszonelvűség uralkodó világvallása
A győztes világvallás teológiájáról és eszmetörténetéről: racionalitás és haszonelvűség
A változatlanul teljes isteni rend hite
A reneszánsz kíváncsi embere, aki elfogadja, hogy nem tud mindent
„Nem mind arany, ami fénylik!… de azért megnézném közelebbről…”
A „kegyetlen kíváncsiság”
A gondolkodó individuum
Az istenhit ellenében – a kétely és a bizonyosság
A bizonyosság megtalálásának csalhatatlan terepe: a matematika
A jövő megkísértése – a múlt tapasztalatai alapján
Modern vallás – és a társadalom
A fejlődés hite
A hasznosságra törő vállalkozók felvirágzása –a vallásháborúktól az ipari forradalmon át a felvilágosodásig
A kiszámítható önző érdek – és a kiszámíthatatlanul csapongó szenvedélyek
A jelentőssé váló valakik társadalmi ideálja: a polgárosodás
Haszon és hasznosság
A modernitás vallásának tudományos legitimációja
A racionalitás racionalizálása: a racionális döntések (választások) matematikai elmélete és normája
Az igazi racionális haszonelvűség – ami elvárás, norma, „vallás”
A haszonelvű racionalitás hitének alapjaira épülő gazdasági, társadalmi és politikai intézményesülés
A fejlődés – amely az emberi cselekvések szerkezetének és koordinációjának is a fejlődése
Az egyéni érdek és a haszonért folytatott szabad verseny, amely jó irányba mozgatja a világot
Kereskedelem, fizetés – avagy a háborúság és katonaság
A piaci racionalitás mint társadalmi racionalitás
Az uralkodók önző érdekeiről és a kincstári racionalitásról
A jó fejedelem, a jó uralkodó, a jó állam – amely kiegyensúlyozza, és helyes mederbe tereli az önző egyéni érdekeket
Szabadság és/vagy egyenlőség – a monopóliumok védelmével a monopóliumok ellen? – Az alkotmányos demokráciák némely feloldhatatlan ellentmondásáról és eredendő „hibrid-természetéről”
A szabályozás – amely egyszerre korlátozás, a kifosztás apológiája, de az érdekek érvényesülésének feltétele is
Meritokrácia – a modernitás társadalmi berendezkedésének legitimitása
A „meritokrácia zsarnoksága” – vagy a „neoliberális világszellem” kora?
Rendszerkonform jelentős egyéniségek és megtűrt különcök a modernitás rendszerének perifériáján
A „mintha” modellek, olykor a fikciók és előfeltételezések uralma a tapasztalatok felett
Az ember és társadalom olyan, mintha…
Motor és/vagy kamera, leíró tudomány és/vagy vallásos doktrína?
Miért is vallás? És miért speciális, rendkívüli vallás?
Az egyes ember szociológiai relevanciájáról és társadalmi jelentőségéről
Az emberi jelentőség, amely gyakran elvész még a szociológia komplex társadalmi kategóriáiban is
Az indulatos piackritikától a pozitív kifejtés, a „szubsztantív gazdaság” értelmezése felé…
Sokszínű és összetett gazdasági motívumok, sokféle csere, sokszínű társadalmi kötelem és kapcsolat
Az egyszerre jelenlevő és egymással összefonódó önellátó háztartás, viszonosság, osztozkodás és piaci haszonszerzés – mint a modernitás társadalmi valósága
Az egyének hatalmának ködös tabuja a modernitásban
Az egyénről leválaszthatatlan monopóliumai és privilégiumai – bármely egyéniség hatalmának forrásai
Az ember jelentősége társadalmi konstrukció: „recognition”, legitim lét, ismertség, elismertség, szeretet
A valakiség mint önkép, mint másokhoz való illeszkedés és mint életcél
Az egyes emberek társadalomba való „bekötöttségéről”, integrációjáról
Életvilág és rendszer, formális és informális struktúrák – Habermast továbbgondolva
Mező és habitus – „valakik a mezőben”
A szabadság – képesség a társadalmi és hatalmi viszonyok közötti tájékozódásra és a lehetőségek közötti választásra
A modern alkotmányos jogállam és kapitalizmus nagy és bonyolult ellentmondása: monopóliumok, privilégiumok, tulajdonok és szerzett jogok védelme és/vagy a szabad verseny
A társadalmi jelentőséggel bíró valakik szabadsága, egyenlősége és egyenlő lehetőségei – a „valakik társadalma”
Individuumok és jelentős valakik
A „valakik társadalma” hanyatlásának elvi okai, a „túlhatalmak” koncentrálódása – úton a totalitarianizmus felé?
A valakiség kettős arca: a „szociológiai” és a „metafizikai-antropológiai”
A válság – amely nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az ember jelentőségének hanyatlására is hatott
A válság tényei – röviden
A hitel- és pénzpiaci válság
Egyenlőtlenségi olló szétnyílása – a közép csúszása
A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésén túl…
A tudomány válsága – amelynek különösen nagy a hatása a környezeti válság és a pandémia megélésére…
A kommunikáció válsága
A manipuláció pszichológiája, gazdaságtana és politológiája
A praktikusan hasznosíthatóvá tett tudatalatti
Az érzelmi hatások tömegtermelése – Big Data, adathalászat és közösségi média
A demokrácia válsága
A tekintélyelvű, illiberális populizmus előretörése
Az ember és a társadalom mégsem olyan…
A racionális haszonelvűség hitének és vallásának megingása – ami maga is válság
A gazdasági növekedésbe mint általában a fejlődésbe vetett hit megingása
A klasszikus közgazdasági modellek és a beléjük vetett hit megroppanása – ismeretelmélet, filozófia, társadalomelmélet
A piacok önszabályozó képességébe vetett hit megrendülése
Kételyek arról, hogy a meritokratikus alapokon nyugvó egyenlőtlen társadalomszerkezet vajon szükségszerű-e és jó-e…
Az individuum válsága – az érdekeit követő, racionálisan döntést hozó ember képébe vetett hit összecsuklása
A racionálisan haszonelvű emberképpel szembeni kételyek a behavioral economics eredményei alapján
Az érdektől eltérült döntéshozatali torzítások és tévedések sajátosságai
Az agyunk „nem káptalan”
Nagyon nem szeretünk veszíteni
Nem tudunk valószínűségekkel számolni
Tulajdonképpen nem is szeretünk dönteni
A szelektív memória
A „mentális könyvelés”
Mi rendes emberek vagyunk!
Amikor a döntések még jobban torzulnak a racionálishoz képest: bizonytalanság és szűkösség
A „zaj”, a döntések és ítéletek „pontatlansága”
A „pozitív manipuláció”
A vallási tanok korrigálható anomáliái, avagy: útban valamilyen új vallási reformáció felé?
Na és? Akkor most mi van? Merre van kifelé?
Amiben nem reménykedhetek, és amiben talán
Problémamegoldás, a rend visszaállítása meg a reformáció
A ritkasági posztulátum – vajon a valakiséget megalapozó elismerésre és hatalomra is vonatkozik?
Jog – ami (a kényszerek mellett) hatalom és lehetőség is
Tudás, információ, kompetencia
Kapcsolat, közösség, bizalom, civilség
Az autonóm szférák védelme – akár a civil, privát szférába, undergroundba vonulás árán is
A valakik… és a kollégák
A józan ész, a ráció védelmében… ami a racionális haszonelvűség vallási fundamentalizmusa elleni önvédelem is
Zárszó gyanánt…
Irodalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás