Akció!

A valakik társadalma

Az ember társadalmi jelentőségéről és annak hanyatlásáról

3430 Ft

40 készleten

ISBN: 9789633381113 Kategóriák: ,

Megjelenés: 2022

Oldalszám: 464

Leírás

Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a „társadalmit” mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli „dolgokként” értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli „dolognak” értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A „valakik”, akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján „belakják” a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer.

Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló „vallás”, no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket – ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró „valaki” a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket.

No meg hogy ezen ha valaki, akkor csak mi magunk tudunk változtatni: azzal, ha jobban felismerjük és elismerjük a magunk és mások társadalmi jelentőségét, relevanciáját – a „valakiségünket”.

Krémer Balázs

 

A szerzőről

Krémer Balázs (sz.: 1957, Budapest)

Matematika–fizika és szociológia szakon szerzett diplomát, később szociológiai tudományos fokozatot. 1982-től Ferge Zsuzsa, később Kemény István mellett dolgozott kutatóként az MTA Szociológiai Intézetében. A rendszerváltás után foglalkoztatás- és szociálpolitikai kormányzati háttérintézményeket vezetett, szakértőként dolgozott több nemzetközi szervezet megbízásából. Negyven éve tart szociológiai és szociálpolitikai egyetemi kurzusokat, 2004 óta a Debreceni Egyetem egyetemi docense.

A Napvilág Kiadónál korábban megjelent könyvei:

Bevezetés a szociálpolitikába, 2009

Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? avagy: Az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei, 2015

 

VISSZHANG

Mi lesz veled emberke? – már megint itt van a válság (Szerbhorváth György kritikája az Átlátszó.hu-n, 2022. augusztus 5.)

A gyűlöletkampányoknak csak az a céljuk, hogy a józan gondolkodás helyett a bizonytalanságban vergődve tartsák a társadalmat (Gulyás Erika interjúja a szerzővel, Népszava, 2022. április 30.)

Az önzés világának kudarcát éljük (Szabó Brigitta interjúja a szerzővel, Jelen, 2022. április 28.)

 

Tartalom

Bevezetés gyanánt

A probléma és a megközelítés

A szerkezet és felépítés

Axiómák, feltételezések, hitek és „vallások” − felvetések a tudás kereteiről, amelyek korlátok is…

 

Az ember jelentőségének zsákutcás virágzása – A racionális haszonelvűség uralkodó világvallása

A győztes világvallás teológiájáról és eszmetörténetéről: racionalitás és haszonelvűség

A változatlanul teljes isteni rend hite

A reneszánsz kíváncsi embere, aki elfogadja, hogy nem tud mindent

„Nem mind arany, ami fénylik!… de azért megnézném közelebbről…”

A „kegyetlen kíváncsiság”

A gondolkodó individuum

Az istenhit ellenében – a kétely és a bizonyosság

A bizonyosság megtalálásának csalhatatlan terepe: a matematika

A jövő megkísértése – a múlt tapasztalatai alapján

Modern vallás – és a társadalom

A fejlődés hite

A hasznosságra törő vállalkozók felvirágzása –a vallásháborúktól az ipari forradalmon át a felvilágosodásig

A kiszámítható önző érdek – és a kiszámíthatatlanul csapongó szenvedélyek

A jelentőssé váló valakik társadalmi ideálja: a polgárosodás

Haszon és hasznosság

A modernitás vallásának tudományos legitimációja

A racionalitás racionalizálása: a racionális döntések (választások) matematikai elmélete és normája

Az igazi racionális haszonelvűség – ami elvárás, norma, „vallás”

A haszonelvű racionalitás hitének alapjaira épülő gazdasági, társadalmi és politikai intézményesülés

A fejlődés – amely az emberi cselekvések szerkezetének és koordinációjának is a fejlődése

Az egyéni érdek és a haszonért folytatott szabad verseny, amely jó irányba mozgatja a világot

Kereskedelem, fizetés – avagy a háborúság és katonaság

A piaci racionalitás mint társadalmi racionalitás

Az uralkodók önző érdekeiről és a kincstári racionalitásról

A jó fejedelem, a jó uralkodó, a jó állam – amely kiegyensúlyozza, és helyes mederbe tereli az önző egyéni érdekeket

Szabadság és/vagy egyenlőség – a monopóliumok védelmével a monopóliumok ellen? – Az alkotmányos demokráciák némely feloldhatatlan ellentmondásáról és eredendő „hibrid-természetéről”

A szabályozás – amely egyszerre korlátozás, a kifosztás apológiája, de az érdekek érvényesülésének feltétele is

Meritokrácia – a modernitás társadalmi berendezkedésének legitimitása

A „meritokrácia zsarnoksága” – vagy a „neoliberális világszellem” kora?

Rendszerkonform jelentős egyéniségek és megtűrt különcök a modernitás rendszerének perifériáján

A „mintha” modellek, olykor a fikciók és előfeltételezések uralma a tapasztalatok felett

Az ember és társadalom olyan, mintha…

Motor és/vagy kamera, leíró tudomány és/vagy vallásos doktrína?

Miért is vallás? És miért speciális, rendkívüli vallás?

 

Az egyes ember szociológiai relevanciájáról és társadalmi jelentőségéről

Az emberi jelentőség, amely gyakran elvész még a szociológia komplex társadalmi kategóriáiban is

Az indulatos piackritikától a pozitív kifejtés, a „szubsztantív gazdaság” értelmezése felé…

Sokszínű és összetett gazdasági motívumok, sokféle csere, sokszínű társadalmi kötelem és kapcsolat

Az egyszerre jelenlevő és egymással összefonódó önellátó háztartás, viszonosság, osztozkodás és piaci haszonszerzés – mint a modernitás társadalmi valósága

Az egyének hatalmának ködös tabuja a modernitásban

Az egyénről leválaszthatatlan monopóliumai és privilégiumai – bármely egyéniség hatalmának forrásai

Az ember jelentősége társadalmi konstrukció: „recognition”, legitim lét, ismertség, elismertség, szeretet

A valakiség mint önkép, mint másokhoz való illeszkedés  és mint életcél

Az egyes emberek társadalomba való „bekötöttségéről”, integrációjáról

Életvilág és rendszer, formális és informális struktúrák – Habermast továbbgondolva

Mező és habitus – „valakik a mezőben”

A szabadság – képesség a társadalmi és hatalmi viszonyok közötti tájékozódásra és a lehetőségek közötti választásra

A modern alkotmányos jogállam és kapitalizmus nagy és bonyolult ellentmondása: monopóliumok, privilégiumok, tulajdonok és szerzett jogok védelme és/vagy a szabad verseny

A társadalmi jelentőséggel bíró valakik szabadsága, egyenlősége és egyenlő lehetőségei – a „valakik társadalma”

Individuumok és jelentős valakik

A „valakik társadalma” hanyatlásának elvi okai, a „túlhatalmak” koncentrálódása – úton a totalitarianizmus felé?

A valakiség kettős arca: a „szociológiai” és a „metafizikai-antropológiai”

A válság – amely nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az ember jelentőségének hanyatlására is hatott

A válság tényei – röviden

A hitel- és pénzpiaci válság

Egyenlőtlenségi olló szétnyílása – a közép csúszása

A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésén túl…

A tudomány válsága – amelynek különösen nagy a hatása a környezeti válság és a pandémia megélésére…

A kommunikáció válsága

A manipuláció pszichológiája, gazdaságtana és politológiája

A praktikusan hasznosíthatóvá tett tudatalatti

Az érzelmi hatások tömegtermelése – Big Data, adathalászat és közösségi média

A demokrácia válsága

A tekintélyelvű, illiberális populizmus előretörése

Az ember és a társadalom mégsem olyan…

A racionális haszonelvűség hitének és vallásának megingása – ami maga is válság

A gazdasági növekedésbe mint általában a fejlődésbe vetett hit megingása

A klasszikus közgazdasági modellek és a beléjük vetett hit megroppanása – ismeretelmélet, filozófia, társadalomelmélet

A piacok önszabályozó képességébe vetett hit megrendülése

Kételyek arról, hogy a meritokratikus alapokon nyugvó egyenlőtlen társadalomszerkezet vajon szükségszerű-e és jó-e…

Az individuum válsága – az érdekeit követő, racionálisan döntést hozó ember képébe vetett hit összecsuklása

A racionálisan haszonelvű emberképpel szembeni kételyek a behavioral economics eredményei alapján

Az érdektől eltérült döntéshozatali torzítások és tévedések sajátosságai

Az agyunk „nem káptalan”

Nagyon nem szeretünk veszíteni

Nem tudunk valószínűségekkel számolni

Tulajdonképpen nem is szeretünk dönteni

A szelektív memória

A „mentális könyvelés”

Mi rendes emberek vagyunk!

Amikor a döntések még jobban torzulnak a racionálishoz képest: bizonytalanság és szűkösség

A „zaj”, a döntések és ítéletek „pontatlansága”

A „pozitív manipuláció”

A vallási tanok korrigálható anomáliái, avagy: útban valamilyen új vallási reformáció felé?

Na és? Akkor most mi van? Merre van kifelé?

Amiben nem reménykedhetek, és amiben talán

Problémamegoldás, a rend visszaállítása meg a reformáció

A ritkasági posztulátum – vajon a valakiséget megalapozó elismerésre és hatalomra is vonatkozik?

Jog – ami (a kényszerek mellett) hatalom és lehetőség is

Tudás, információ, kompetencia

Kapcsolat, közösség, bizalom, civilség

Az autonóm szférák védelme – akár a civil, privát szférába, undergroundba vonulás árán is

A valakik… és a kollégák

A józan ész, a ráció védelmében… ami a racionális haszonelvűség vallási fundamentalizmusa elleni önvédelem is

Zárszó gyanánt…

Irodalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás



Érdekelhetnek még…