Leírás
Mi is tulajdonképpen a klaszter? Az Európai Klaszter Memorandum című dokumentum meghatározása szerint: „A klaszter szakosodott vállalatok és intézmények regionális koncentrációja, amelyben sokrétű kapcsolatok és tovaterjedő (spill-over) hatások érvényesülnek…” az innováció számára kedvező környezetet biztosítva. A könyv azt mutatja be, hogy a piaci szereplők, az oktatási, a terület- és a vállalkozásfejlesztési intézmények, a kutatóhelyek, a pénzintézetek és más lehetséges partnerek hogyan működhetnek együtt maguk és régiójuk versenyképességének javítása érdekében. Ez ugyanis a klaszter alapvető célja.
A klaszterekben folyó együttműködés nemcsak az innovációra koncentrál, hanem komplex, a működés sok területét felölelő szövetséggé válik. A klaszter ugyanis csak akkor életképes, ha résztvevői között sokrétű érdekközösség alakul ki. A klaszterek kialakulása és működése alapvetően természetes, szerves fejlődési folyamat eredménye, alulról felépülő struktúra, amely a piaci igények és a verseny hatására jön létre.
A szerző a széles közvélemény számára érthető módon ismerteti a klaszterkoncepció lényegét, olyan eredményesen működő klasztereket mutat be, amelyek gyakorlatát alapul véve a magyar klaszterek is sikeresen fejlődhetnek. A gyakorlati alkalmazást háromféle módon is igyekszik alátámasztani. Mindenekelőtt tisztázza a klaszterek értelmezése, meghatározása körül tapasztalható zavart. Majd az eredeti, porteri klaszterkoncepció alapján írja le a klaszterek legfontosabb ismérveit, a szereplők típusait, a klaszterben zajló jellegzetes folyamatokat. Esettanulmányokon keresztül mutatja be a klaszterek létrehozásának és működtetésének sikeres és sikertelen módszereit, példáit.
A könyv első fejezete a klaszteresedés folyamatát írja le. A klaszterek elméleti leírása után a második fejezetben a klaszterek működését feltáró nemzetközi felmérések bemutatása következik, és egy újszerű statisztikai számbavételi módszert, a klasztertérképek készítését, és az ezzel elért eredményeket is megismerheti az olvasó. A harmadik fejezet a magyar gazdaságra klasztertérképeihez szükséges, a szerző által elvégzett számításokat tárgyalja. A negyedik fejezet bemutatja a klasztertámogatási politika eszközrendszerét, a nemzetközi tapasztalatokat és a magyar gyakorlatot is. Az ötödik fejezet a klaszterek szervezése és vezetése témakörében ad néhány hasznosítható tanácsot és javaslatot minden klasztermenedzsernek és azoknak, akik egyéb együttműködő hálózatok szervezésével foglalkoznak.
A szerző módszertani szempontból szerteágazó, sokoldalú megközelítéssel igyekszik a klaszterekkel kapcsolatban minél több, gyakorlatban is hasznosítható ismeretet bemutatni. A tudományosság igényével teszi közzé és rendszerezi ezeket az ismereteket az egyes témakörök elméleti hátterének bemutatásával, azonban a gyakorlati felhasználás igényeit is szem előtt tartja. Ajánlható ezért elméleti szakembereknek, egyetemi hallgatóknak, a klaszterek szervezésével, vezetésével foglalkozóknak egyaránt.
