Leírás
A kötet a 19–20. századi és a 20–21. századi századfordulók Budapestjét hasonlítja össze. Mivel Budapest mindkét századfordulón az ország kiemelkedő politikai-államszervező, gazdasági és innovációs központja, az összehasonlító elemzés az egész magyar gazdaságra és társadalomra jellemző következtetések levonását engedi meg. A tanulmányokat gazdag képanyag egészíti ki.
A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe. A kiegyezést követő érvtizedek robbanásszerű fejlődését is egy rendszerváltás vezette be, ami egyértelműen kedvező politikai hátszelet biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszerűtlen városnövekedést tudatos fejlesztés váltsa fel. Budapest egy új alapokra helyezett birodalmi integráció részeként kapcsolódott Európához. Egyszerre ment át hatalmas átlalakuláson maga a város és és társadalmának szerkezete, lakóinak életformája, gondolkodásmódja, mentalitása, identitása. Mindezek együttesen érlelték meg a korabeli közhangulatot átható világvárosi szerepigényt.
Nemcsak a „kerek évszámok” bűvölete teszi vonzó feladattá az 1900 és 2000 körüli évek Budapestjének összehasonlítását, hanem az a tény is, hogy az idő hullámvasútján haladó városi pályájának hasonló szakaszához ér: felemelkedő íven, vagy annak remélt kezdetén tart.
A szerzők Budapest nemzetközi kapcsolatrendszerét és ennek tovagyűrűző hatásait négy fő területen vizsgálják mindkét századfordulón: a gazdaság, a közlekedés és kommunikáció, a városfejlesztés és kulturális politika, illetve a város társadalmi szerkezete, befogadó jellege és megtartó ereje szempontjából.
SAJTÓVISSZHANG
N. Kósa Judit ajánlója a Népszabadságban (2011. június 18.)
TARTALOMJEGYZÉK
BARTA GYÖRGYI – BELUSZKY PÁL – SIPOS ANDRÁS: Bevezetés / Miért „világváros”?
1. ORSZÁG ÉS FŐVÁROSA A 20. SZÁZAD ÉS A 21. SZÁZAD HAJNALÁN
BELUSZKY PÁL: Budapest a Monarchiában
FÖLDI ZSUZSA: Globalizációs hatások Budapesten
2. GAZDASÁG
NAGY MARIANN: Budapest, „nemzetközi város” gazdasága a 19-20. század fordulóján
GÁL ZOLTÁN: Nemzeti pénzügyi központ nemzetközi ambíciókkal.
Budapest pénzintézeti szerepköre a 19-20. század fordulóján
BARTA GYÖRGYI: Külföldi működő tőke Budapesten a gazdasági válság előtt és után
GÁL ZOLTÁN: Miért nem lett Budapest a kelet-közép-európai régió pénzügyi központja?
Budapest pénzintézeti szerepköre az ezredfordulón
3. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZLEKEDÉS
FRISNYÁK ZSUZSA: Budapest Európa közlekedési és kommunikációs térszerkezetében a 19. század végén
FLEISCHER TAMÁS: A közlekedés szerepe Budapest nemzetközi funkcióinak alakításában napjainkban
TINER TIBOR: Budapest távközlése az ezredfordulón
4. TÁRSADALOM
KATUS LÁSZLÓ: Budapest népessége, népesedése és társadalma a 19-20. század fordulóján
PFENING VIOLA – KŐSZEGI MARGIT: Külföldiek Budapesten az ezredfordulón – a statisztikai adatok tükrében
5. VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA
SIPOS ANDRÁS: „Világváros” Nyugat és Kelet határán?
Várospolitikai törekvések Budapest nemzetközi vonzerejének erősítésére, 1870–1918
SZABÓ JÚLIA: Budapest nemzetközi szerepkörei és a várospolitika, 1989-2009.
Meg nem valósult rendezvények megvalósult hatásai
KERESZTÉLY KRISZTINA: A közszféra szerepe a nemzetközi kulturális szerepkörök kialakításában
az 1990-es években