Leírás
Honlapunk: WWW.BPVALASZT.HU
E könyv a történeti választási szakirodalomban eddig jellemző esettanulmányok helyett az adott terület (Budapest) választói magatartását nem egy időpontban, hanem egy egész korszakban vizsgálja, és nem is választásról választásra haladva, hanem az átfogó, általános jellemzőkre figyelve. A két világháború közötti fővárosi társadalom és a választási eredmények térbeli szerkezetének ábrázolására és összehasonlítására kerít sort több módszer használatával, köztük az igen plasztikus, városrészi és szavazóköri kartogramok (térképek) segítségével.
A Horthy-korszakban a modern Budapest a központi hatalom által elismerten és elfogadottan tágabb politikai szabadsággal rendelkezett az ország többi részéhez képest. Ez a szabadság magának a tekintélyelvű rendszernek is feszegette a kereteit. Kérdés, hogy milyen problémákat okozott a fővárosi politikai rendszer működésében az, hogy a jobboldali hatalom nem kívánta átadni Budapest 1919–1920-ban megszerzett vezetését, ám éppen itt nézett szembe a legerősebb ellenzékkel, ahol kevesebb lehetősége volt a választók befolyásolására.
A korszak kormányerőinek dilemmája leegyszerűsítve úgy szólt: hogyan biztosítható a főváros „megfelelő” jobboldali vezetése titkos szavazás mellett és – kiegészülve az országos és a fővárosi vezetés egymástól eltérő konfliktusaival – hogyan hatott mindez Budapest önkormányzatára, autonómiájára? Milyen speciális választási szabályozásokkal és technikákkal („korrektívumokkal”) próbálta korlátozni a hatalom a titkos választásokon megnyilvánuló szabad politikai akaratnyilvánítást, és csökkenteni az ellenzéki erők befolyását?
Mindezek ellenére a pártok által kapott szavazatok mögött valós társadalmi támogatottság állt, ezért a választási rendszer korlátainak figyelembevételével a fővárosi eredmények alkalmasak a választói magatartás vizsgálatára. Milyen volt a korabeli Budapest jellemző „választási térképe”, mennyire volt stabil az egyes pártok, irányzatok támogatottsága a két világháború között? Milyen társadalmi-politikai törésvonalak magyarázhatják a fővárosi választási eredményeket? E könyv a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.
IGNÁCZ KÁROLY (1976) történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe Magyarország, kiemelten Budapest választástörténete 1920-tól napjainkig. Szerzője és szerkesztője az Önkormányzati választások Budapesten, 1867–2010 (Napvilág Kiadó, Budapest, 2010) című tanulmánykötetnek.
Jelen monográfia alapjául a szerző ELTE Bölcsészettudományi Karán megvédett doktori értekezése szolgált. A kutatás a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelye Budapest Választási Adattára projekt keretében zajlott. A kutatás és a fővárosi választási adatbázis összeállítása a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, valamint a Budapest Főváros Levéltára anyagaira támaszkodik.
HONLAP
Kötetünkhöz kapcsolódó honlapunk, a WWW.BPVALASZT.HU Budapest 1920 és 1945 közötti választásairól ad áttekintést. Nemcsak közli az egyes választások legrészletesebb, szavazóköri adatait, hanem azokat a térben is ábrázolja. A választási térképeket rávetítettük a Google Maps-re, így az egyes pártok kiugró területei, szavazókörei könnyen beazonosíthatók a főváros jelenkori térképén. Kiderül, milyen volt a korabeli Budapest jellemző politikai „mintázata”, milyen előzményei vannak a főváros jelenkori, továbbra is sokrétű politikai-társadalmi arculatának.
Jobboldali Buda, liberális (Új-)Lipótváros, baloldali Angyalföld. Olyan budapesti városrészek, amelyekhez ma is jellegzetes politikai-társadalmi arculatot kötünk az 1989 utáni választások eredményei alapján. Mik a történelmi előzményei ennek, és milyen hasonlóságok vannak a múlt és jelen választásai között? Budapest mely területein szerepeltek jól, és melyeken rosszul az egyes pártok? Rendelkeznek-e a nagy politikai irányzatok stabil választói bázissal a fővárosban? A válaszokat honlapunkon találja.
SAJTÓVISSZHANG
Szemere Katalin: Képtelen plakátok, tiltott séták. Népszabadság, 2014. április 4.
Nyilas Gergely: Ritka ajándék, ha nyerhet az ellenzék. Index, 2014. április 1.
Király András: Horthy alatt nem volt szükség Kubatovra. 444.hu, 2013. november 6.
Nádori Gergely: Budapest választ. Internet a tanórán. Tanárblog, 2013. október 11.
Szabó Szilárd: Így választott Budapest. Metszetek (Debrecen), 2/4. (2013) 145–149.
Pető Iván: A Horthy-korszak fővárosi választója. Mozgó Világ, 39/11. (2013) 110–113.