Leírás
E kötet tekinthető tézisek gyűjteményének is az 1989-ben kezdődött rendszerváltás folyamatáról. A szerző abból indul ki, hogy az átmenet értékelésénél nagyon is számít a gazdasági dimenzió, hiszen a társadalomnak komoly anyagi elvárásai voltak a változások kezdetén. Az új rendszer legitimitása jelentős mértékben a felzárkózáshoz fűzött várakozásokból és az ezzel kapcsolatos ígéretekből táplálkozott.
Az elemzés megpróbálja áttekinteni a magyar modellt, és összeveti az átalakuló régió más kapitalizmus-változataival. Képet ad a húsz év gazdaságpolitikájáról, állítva, hogy nem teljesen állja meg a helyét az általános vélekedés, mely szerint 2001-ig a magyar gazdaság jól fejlődött, a régió egészén belül éllovas, éltanuló volt, később viszont eltévelyedett és „a falu rossza” szerepében szégyenkezett a világ előtt. Összeveti a két időszakot, és megállapítja, hogy a valóság összetettebb annál, mint hogy elkülöníthető legyen a siker és a kudarc, illetve hogy a 2001-es év nem feltétlenül kezelendő olyan cezúraként, amilyennek sokan tekintik.
A szerző mondanivalójának lényege nem az, hogy a közgazdászok mindig is jól tudták, mit kell tenni, csak a politika és a társadalom elégtelen hozzáállása vakvágányra futtatta a gazdaságot a gyakorlatban. Elemzi a közgazdasági gondolkodás főbb irányait a rendszerváltás sodrában, azt, hogy hogyan hatottak egyes közgazdászok és irányzatok az átmenet gazdaságpolitikájára, és viszont.
SAJTÓVISSZHANG
