Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után

A rendszerváltás utáni közel egy évtizedes történelmi fejlődés egyik legizgalmasabb s egyben egyik legellentmondásosabb fejezete mindenképpen a korábbi politikai és jogi alapintézmények, gazdasági és társadalmi érdekstruktúrák gyors és radikális átalakulása. Ez a folyamat néhány esztendő alatt az egész magyarországi társadalomszerkezetet átformálta, s ennek nyomán családok százezreinek kellett merőben új életstratégiát, új „szocializációs filozófiát” választania.
A teljességgel új politikai és gazdasági helyzet új érdekalku-pozíciók kialakítását kívánta meg az egyes társadalmi csoportoktól, rétegektől, s mindez olyan érdekegyeztetési intézmények keretei között történt meg, amelyek nem voltak és egyelőre még ma sem képesek megszólaltatni a társadalom mélyén rejtőzködő „néma érdektörekvéseket”. Márpedig az átalakulással szükségszerűen együtt járó gazdasági modernizáció olyan adaptív társadalmi érdekegyeztetési módszereket és intézményeket igényel, amelyek képesek történelmi felzárkózásunk, a magyar társadalom gyors polgárosulásának elősegítésére.
A számos gyakorlati példára, társadalomkutatási eredményekre támaszkodó kötet széles gyakorlati kitekintéssel, ugyanakkor tudományos igénnyel igyekszik bevezetni a politika iránt érdeklődő olvasót e bonyolult kérdéskörbe.