Eszmélet 130.

Lugosi Győző emlékére. (1952–2021)

Szocializmus

Tütő László: Kapitalizmus volt-e a „létező szocializmus”?

A tanulmány a „létező szocializmus” jellegét elemzi, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy az leírható-e a kapitalizmus fogalmával. Magát a rendszert történelmileg két alapvető tényező határozta meg: a gazdasági és kulturális elmaradottság, illetve egy antikapitalista ideológiai és mozgalmi tradíció. A „létező szocializmus” és a jóléti (fogyasztói) kapitalizmus működése között jelentős hasonlóságok fedezhetők fel, ennek ellenére a kapitalizmus fogalmai nem alkalmasak (nem elégségesek) a „létező szocializmus” működésének értelmezésére. Ezt a formáció tehát nem sorolható a kapitalizmusok közé, indokolatlan államkapitalizmusnak nevezni.

Wiener György: A szocializmus világtörténelmi feltételei

Az európai, korai szocializmusok kudarca nem cáfolja, hanem paradox módon igazolja a materialista történetfelfogás tudományos érvényességét. Hogyan? Legátfogóbban azért, mert egy nem korai-nyers és nem helyi jelentőségű áttörés a Grundrissében leírt új termelési mód előfeltételeinek meglétét involválja. Azt, hogy a tőkés termelési mód túlélje önmagát. Ez pedig szerzőnk szerint ellenőrizhető, az átlagos profitráta süllyedő tendenciájának, illetőleg a hosszú hullám elmélet empi­rikus tesztelésén keresztül.

Tromf

Szigeti Péter: Kommentárok marxista teljesítményekhez: TGM és Wiener György

A hazai marxizmus két, kiemelkedő felkészültségű szerzőitől született komoly munkát kommentál az írás. Noha igencsak eltérő műfajokról van szó, azonban mind a tanulmány (W. Gy.), mind pedig a szerzőjük húsz éves munkásságának legjavát tartalmazó esszékötet (TGM) azonos témákat is kifejt: a reálisan létezett szocia­lizmus/államkapitalizmus minősítés kérdéseit és ezen rendszerek tapasztalatainak értékelését, illetőleg a kapitalizmus meghaladásának feltételrendszerét mindketten értelmezik. Érdemes követni, hogy mire jutottak. Termékeny következtetések adódnak

Krausz Tamás: TGM Antitézise

A szerző rövid írásában Tamás Gáspár Miklós legújabb, Antitézis című tanulmánykö­tete kapcsán fogalmaz meg néhány kritikai észrevételt, elismerve a szerző kiváló – és egyedi – stílusát, (történet)filozófiai tudását, olvasottságát. A politikai és elméleti vita fő pontjai természetesen nem új keletűek. Hogyan ragadható meg a reálisan létezett szocializmus mint történeti formáció? Államszocializmus vagy államkapitalizmus? De nemcsak a múltról van szó, hanem a jelen és a jövő problémáiról is: antikapitalista, forradalmi cselekvés vagy tett nélküli moralizálás? Krausz Tamás és TGM eltérő válaszokat adnak a történelem eme ellentmondásokkal terhelt kérdéseire.

Történelem

Zima Richárd: Az államszocializmus és ‘56 emlékezetpolitikája az Orbán-rendszerben

A rendszerváltás utáni magyar emlékezetpolitika a 2010-es kormányváltást követően megváltozott, hangsúlyai alapjaiban eltolódtak. Látható, hogy a rendszerváltáskor meghatározott és az azt követő két évtizedben irányadó múltszemlélet, amely ugyan a kezdetektől fogva ambivalens módon kezelte az államszocializmus történetét, ekkor változott meg alapjaiban. Ennek sarokpontja az ‘56-os felkelés eljelentéktelenedése, amely a rendszerváltástól a második Orbán-kormány kezdetéig legitimációs bázis­ként szolgált. A tanulmány ennek az emlékezetpolitikai fordulatnak az okait és meg­jelenéseit veszi számba, folyamatként bemutatva a rendszerváltást követő évtizedek emlékezetpolitikai aktusait.

Marcello Musto: A Párizsi Kommün, a lehetséges alternatíva

A Párizsi Kommün alatt olyan politikai rendszer kiépülése kezdődött meg, amely a közéleti szférát a kisszámú elit és a hivatásos funkcionáriusok terepéből a nép tömegei aktivitásának színterévé alakítja. A közéleti tevékenység középpontjába az alávetett osztályok legégetőbb problémáinak megoldását célzó társadalmi reformok végrehajtása került. A Kommün története példázza, hogy a demokratikus társulások egyesülésén alapuló társadalom nem puszta vágyálom, ugyanakkor felvillantja egy ilyen társadalmi-gazdasági rend előtt tornyosuló nehézségek nagyságát is.

In memoriam

Lugosi Győző munkásságának bibliográfiája, 1979–2021

Lugosi Győző: Szekták, kultuszok, új vallási mozgalmak…

Arcok

Gagyi Ágnes: Tudásmonopólium és baloldali idealizmus. Előszó Barbara és John Ehrenreich Az újbaloldal. Esettanulmány a professzionális-menedzseri osztály radi­kalizmusáról című tanulmányához

Ez az cikk előszó John és Barbara Ehrenreich Az újbaloldal c. tanulmányának magyar fordításához. A tanulmányban Ehrenreichék a második világháború után kialakult USA-beli középosztály politikai potenciálját elemzik, különös tekintettel a 60-as évek végére radikalizálódó középosztálybeli újbaloldalra. Ehrenreichék professzionális-menedzseri osztály fogalma és a középosztálybeli baloldaliság korlátaira vonatkozó megjegyzései ma újra felszínre kerültek a 2008 után kibontakozó nyugati középosz­tálybeli baloldalról zajló vitákban.

Barbara Ehrenreich – John Ehrenreich: Az újbaloldal. Esettanulmány a professzionális-menedzseri osztály radikalizmusáról.

Az amerikai szerzőpáros az újbaloldal felemelkedését és bukását vizsgálja a hatva­nas-hetvenes évekbeli Egyesült Államokban. Kapcsolódva a 127–128. lapszámban megjelent tanulmányukhoz, a baloldali radikális mozgalmak különböző irányzatait és korszakait a következő oldalakon is e mozgalmak osztályalapjával, a professzioná­lis-menedzseri osztállyal összefüggésben vizsgálják. Elemzésük szerint az újbaloldal kudarcának fő oka az volt, hogy e politikai mozgalom nyílt összeütközésbe került származási osztálya, a PMO osztályérdekeivel. Amikor írásuk végén a kiutat keresik, az újbaloldal keserű tapasztalataiból kiindulva, abból tanulva kívánnak javaslataikkal hozzájárulni egy valóban széles alapokon nyugvó antikapitalista mozgalom felépítéséhez.

Interjú

Moszkvát megalázták a szövetségesei. Igor Dmitrov és Viktor Alksznyisz beszélgetése

Olvasójel

Zdenyák József: Kinek az osztálykompromisszuma? Megjegyzések Scheiring Gábor Egy demokrácia halála című könyvéhez

Soós Kinga: Koncentrikus körök az ellenállás körül. Losoncz Alpár: A formakereső ellenállás. Társadalomkritikai tanulmányok. Budapest–Újvidék, Napvilág – Forum Könyvkiadó Intézet, 2020.