Akció!

Így szemeteltek Budapesten

A hulladékgazdálkodás múltja a fővárosban

1000 Ft

73 készleten

Megjelenés: 2014

Oldalszám: 244

Leírás

„Ejnye, mi ez a Cséry-telep itt?” – még manapság is hallani, hogy így morgolódik némelyik pesti háziasszony, ha szemét vagy rendetlenség kerül a szeme elé.  Ha visszakérdezünk, ugyan, mi az a Cséry-telep, és egyáltalán, ki a csuda az a Cséry, arra már nemigen emlékszik senki. Umbrai Laura monográfiájában fény derül erre is, amellett, hogy bátran felvállalja a budapesti hulladékügy technikatörténeti, gazdaságtörténeti, városigazgatási és társadalompolitikai vetületeinek feltárását a 19. század közepétől egészen a második világháború végéig.

Kezdetben, a kolera rendszeres visszatérésének időszakában a városvezetés csupán közegészségügyi és köztisztasági szabályzatokat és stratégiát alakított ki. A főváros ugrásszerű fejlődésével azonban a szemétkérdés mind neuralgikusabb problémává vált, ami átfogó intézkedések megtételét sürgette. Az infrastruktúra fejlesztése és köztisztaság biztosítása ekkor vált az urbanizáció elengedhetetlen feltételévé. A szemléletváltás szervesen illeszkedett a nyugat-európai városok irányításában már végbement léptékváltáshoz, melynek hatására a székesfőváros vezetése is letért az adminisztratív városigazgatás útjáról, és a községesítő várospolitika szellemében – az addig piaci nyereségre törő magáncégek felvásárlásával – közszolgáltatóvá lépett elő. Ennek eredményeképp a szemétszállításban jelentős, minőségi javulás következett be, sőt már a 20. század elején megfogalmazódott a hulladékgazdálkodás igénye a korszak kimagaslóan képzett és tájékozott szakembereinek fejében. Előterjesztések, tanulmányok, szakkönyvek, tervezetek sora készült, de a napisajtó is rendre foglalkozott a témával. Az elvi vitákon túl nemegyszer érdekharcok hátráltatták a modern, hosszú távú megoldások bevezetését, de elsősorban a gazdasági lehetőségek korlátozottsága akadályozta a haladó elképzelések maradéktalan megvalósítását.

A könyv szemléletes képet nyújt arról, hogy a társadalom különböző szereplői miként viszonyultak a szeméthez: az élelmes vállalkozó, aki felismerte a szemétkérdésben rejlő sokrétű üzleti lehetőséget, a szemetet egyszerre termelő és elviselő lakosság és a társadalom perifériájára szorult, a szó legszorosabb értelmében szemétből élő csoport.

A kötet záró részében a korabeli lakosság szeméttel kapcsolatos viselkedését firtató interjúsorozat összegzése olvasható. A még élő tanúk beszámolói nyomán kirajzolódik, milyen stratégiai, neveltetésbeli háttér húzódott meg az egyes viselkedési formák mögött, milyen társadalmi különbségek mutathatók ki ember és hulladék viszonyában, s arra is választ kapunk, hogy a „műanyagkor” és a fogyasztói társadalom megjelenése előtt vajon felfedezhetők voltak-e a tudatos hulladékkezelés nyomai.

 

KÉSZÜLT A POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET BUDAPEST-TÖRTÉNETI MŰHELYÉBEN
Kutatásvezető: Feitl István

 

UMBRAI LAURA (1973) A Janus Pannonius Tudományegyetemen végzett történelem és földrajz szakon. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalom és Gazdaságtörténeti Doktoriskolájában szerezte 2008-ban. Disszertációja „A szociális kislakásépítes története Budapesten, 1870–1948” címmel a Napvilág Kiadónál jelent meg ugyanebben az évben. 2009 és 2011 között a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány ösztöndíjasaként, illetve a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelyének támogatásával végezte kutatásait a fővárosi hulladékgazdálkodás múltjának témakörében, melynek eredményeit mutatja be ez a monográfia. Umbrai Laura Budaörsön él, a budapesti József Attila Gimnázium tanára és négy gyermek édesanyja.

 

SAJTÓVISSZHANG

Így szemeteltek Budapesten (Gyimesi Réka, Korall 59. 2015. 194–197.)

A főváros szemetes múltja (Szelektálok blog, 2015. január 22.)

A történelem a hulladékgazdálkodások története – interjú Umbrai Laurával a budapesti hulladékgazdálkodás előzményeiről (Susánszky Mátyás Pál, 2015. január 20.)

Így szemeteltek Budapesten – könyvajánló (Városjáró blog, 2014. december 10.)