Akció!

Javak sorsa

Az 1944/45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában

3 500 Ft 2 450 Ft

500 készleten

ISBN: 978-963-338-402-2 Kategóriák: ,
Szerző:

Megjelenés: 2019

Oldalszám: 372

Leírás

Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös törekvése volt, hogy minden mozgatható értéket „átmentsenek” a Birodalomba. Elkezdődött Magyarország rohamszerű kiürítése; a gyárak, ipari és kulturális javak elszállítása. Szervezetten indítottak el és kísérték a mentővonatokat, ám a célba jutásukat már nem tudták garantálni. A több tízezer evakuációs vagon és több száz uszály útját a légitámadások és a véletlenek jelölték ki. A bennük összezsúfolt rakomány fogadása pedig attól függött, hogy még az összeomlóban lévő Németországban, vagy már az amerikai, angol, francia és szovjet zónákban találtak rájuk.

Az elhurcolt javakat a megszálló hatalmak a magyar restitúciós bizottságok közreműködésével 1946-tól kezdték visszaszolgáltatni. A lendületesen induló folyamatnak a hidegháború vetett végett, így Magyarországnak egyre több erőfeszítésébe került a kallódó tárgyak visszaszerzése. A szerző az elhurcolt értékek felkutatására indul, s ha rájuk bukkan, visszaútjukat is igyekszik nyomon követni. Bemutatja továbbá azt a szűnni nem akaró igyekezetet, amellyel a magyar állami körök – évtizedekkel az ország kiürítése után – vagyonjogi előnyökre és kártérítésre próbáltak szert tenni az eltűnt javak és életáldozatok után. A kötet aprólékos, fordulatos nemzetközi levéltári nyomozás eredménye.

 

Dunai Andrea Berlinben élő proveniencia-kutató, számos cikk, tanulmány, rádióműsor szerzője. A „javak sorsához” kapcsolódó korábbi könyve: Az évszázad jóvátételi pere. Népszabadság könyvek. Viva Média Holding, Budapest, 2009

 

Részlet az előszóból:

Könyvemben a Magyarországról 1944/45 hónapjaiban, közös magyar–német szervezéssel kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, illetőleg a magyarországi kárrendezési törekvésekről írok. Különös tekintettel a változó pengő–forint–márka és -dollár-kurzusokra, nem vállalkozom arra, hogy meghatározzam a ki- és visszaszállított javak összegszerű értékét és nem próbálkozom a különböző években, különböző intézmények által ki- és átszámolt összegek egymáshoz hangolásával. A német megszállás eseménytörténetét sem elemzem, mert ezt kiváló történészek számos műben megtették. Magyarországról elkerült javak nyomába indulok, szerencsés esetben rájuk lelek, figyelemmel követem sorsukat hosszabb-rövidebb számkivetésükben, és ha lehet, hazakísérem őket. Helyenként – különösen a műtárgyak visszaszármaztatásakor – azt a pillanatot is elcsípem, amikor egykori tulajdonosuknak birtokba adják, vagy – ami jellemzőbb – amikor elcsaklizzák tőlük.

Tudásomat elsődlegesen levéltári forrásokból merítem. Mivel munkám leginkább a „népszerű tudományos” műfaj elvárásainak kíván megfelelni, a lábjegyzetekben csak a levéltári források szignatúráit adom meg és mellőzöm a hivatkozott dokumentumok címét és keltezését. Az érdeklődő olvasók a feltüntetett adatok alapján könnyűszerrel megrendelhetik és tanulmányozhatják az általam felhasznált anyagokat. Kutatási témám rugalmasan bővíthető és mélyíthető. A könyvben vázolt meglátásaim és eredményeim minden bizonnyal további pontosítást, helyreigazítást, valamint kiegészítést igényelnek.

 

SAJTÓVISSZHANG

Javak sorstalansága (Laczó Ferenc, ÉS, 2020. március 20.)

 

 

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Javak sorsa” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük