Leírás
Körmendi Ferenc A budapesti kaland című, 25 nyelvre lefordított regényével lett világhírű. A Júniusi hétköznap Londonban jelent meg 1943-ban magyar nyelven.
A regény valóságos történelmi tényen alapul; annak az 1939-es napnak a története, amikor a hungaristák robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagógában. A regény főhősét, Barát Miklóst ezen az egy napon követjük végig Budapesten a tragikus eseményig. A könyv izgalmas, egyben letehetetlen és megrázó olvasmány, és rendhagyó történelmi regény.
A szöveget két kiegészítő tanulmány kíséri: az első a történelmi eseményt tárja fel történészi pontossággal, a második e méltatlanul elfelejtett szerzőt és örökérvényű témáit értékeli a magyar irodalomban.
Sajtóvisszhang:
Osztovits Ágnes könyvismertetése (Heti Válasz, 2012/41. szám)
Benedek Szabolcs: A második kísérlet (Népszabadság, 2012. október 6.)
Utazás egy nyilas koponyája körül (Pável olvasgat blog, 2012. augusztus 29.)
Onagy Zoltán könyvismertetője (Új Könyvpiac, 2012. június, 20. o.)
Kelemen Ágnes blogbejegyzése (2012. június 21.)
„Isten tudja, mintha két Magyarország volna ezen a darab földön, egy jó meg egy rossz, csak eddig nem vettem észre.”
Körmendi Ferenc: Júniusi hétköznap (Napvilág Kiadó, 2011)
Körmendi Ferenc (1900–1972) – bármennyire ismeretlen a mai olvasó számára – világhírű magyar író. Két könyvét, az angol kiadók által kiírt nemzetközi regénypályázatot megnyert, 25 nyelvre lefordított Budapesti kalandot (1932) és A boldog emberöltőt (1934) rangos francia és amerikai kiadók jelentették meg. Körmendi Ferenc 1939-ben Londonba emigrált, ahol a BBC munkatársa lett, később pedig Washingtonban az Amerika Hangja rádiócsatornának dolgozott.
Az 1941-ben írt Júniusi hétköznap először1943-ban Londonban jelent meg – magyarul. A regény megtörtént eseményeken alapul: 1939. február 3-án két kézigránátot hajítottak a Dohány utcai zsinagógából távozó emberekre. A hungarista merénylet során a valóságban 22 ember sérült meg, és senki sem halt meg. A regény azonban némileg kiszínezi ezt a valóságot: a cselekmény júniusban játszódik – amikor Szálasi Ferenc hungarista vezért éppen elítélte a Kúria –, illetve Körmendinél halálos áldozatok is vannak.
Az olvasó az ezen az egy napon történteket szinte helyszíni tudósításként olvashatja. Két férfit követünk, két hajdani gimnáziumi osztálytársat, akik éveken át nem találkoztak, míg ma többször egymásba akadnak. Barát Miklós – akit éppen utcára tett a zsidókat érintő B-listázás – a kivándorlása előtti napon elmegy a volt munkahelyére, majd a Dohány utcai zsinagógába is. A másik férfi a hungarista Mukk Gyula, a regényben „kopjáskeresztes” párt egyik vezetője. Már a regény elején sejthető, hogy Barát lesz a merénylet egyik áldozata, Mukk pedig a merénylet egyik elkövetője. A két egymás mellett futó és többször, végül tragikus módon véglegesen összeérő szálból ismerjük meg kettejük életútját a végkifejletig.
Mintha karcos, öreg filmet látnánk a második világháború előtti Budapest utolsó órájából. A vásznon kicsit darabosan mozognak a szereplők, különös mondatokat váltanak, de valahonnan mégis ismerős minden. Körmendi Ferenc a cselekményábrázolásoknál van igazán formában, és noha filozófiai és pszichológiai eszmefuttatásai néhol lassabb folyásúak, meglátásai nagyon is életszerűnek bizonyultak. Amikor londoni emigrációjában ezt a regényét írta, Európa Hitler lábai előtt hevert, akinek csapatai éppen akkor akadálytalanul törtek előre Moszkva felé – mégis, az egyik szereplő arról beszél, hogy Magyarország számára tragikus véget fog érni a németekkel való összeölelkezés. A Júniusi hétköznap témája miatt nem habkönnyű olvasmány. Az olvasó szinte maga előtt látja a budapesti villamost, az utcákat, az embereket, a szöveg pedig ezer apró párhuzamra nyitja rá szemünket.
A regényt két kiegészítő tanulmány kíséri: Kovács Tamásé a valós eseményt tárja fel történészi pontossággal, sőt rövid summázatát adja a hazai szélsőjobb történetének, Panyi Szabolcs írása pedig a méltatlanul elfeledett szerzőt helyezi el a magyar irodalmi kánonban. A regény e két tanulmánnyal együtt igazán értékes olvasmány; nehéz is nem meghallani a mára is vonatkozó halk megjegyzéseket.
