Akció!

Kényszerpályáról tévútra

Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban

3 900 Ft 2 730 Ft

498 készleten

ISBN: 978 963 338 442 8 Kategóriák: ,
Szerző:

Megjelenés: 2019

Oldalszám: 523

Leírás

Jelen munka a Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon 1914. július-1919. március című kötet folytatásának tekinthető.

1919 márciusában a nemzetgyűlési választásokra készülő szociáldemokratákat sokkhatásként érte a Vix-jegyzék átadása és a Károlyi–Berinkey-kormány lemondása. Dönteni kellett a kormányzás átvétele, vagy az anarchia, a teljes káosz következményei mellett. A fővárosban fennállt ugyanis a fegyveres összeütközés lehetősége. A szociáldemokraták nem vállalták egy ilyen zendülés fegyveres elfojtását; és az összeütközések, „a testvérháború” elkerülése, a kölcsönös vádaskodások megszüntetése érdekében az MSZDP vezetése – parázs vita után és többségi határozat alapján – tárgyalásokat kezdeményezett a politikai együttműködésről a kommunistákkal. Az új külpolitikai orientációhoz szükséges orosz-szovjet kapcsolatokkal ugyanis csak a Szovjet-Oroszországból hazatért kommunisták rendelkeztek. A politikai együttműködésnek indult tárgyalás azonban a két párt egyesülésének kimondásával zárult. Ez a döntés a szociáldemokraták nagy tévedése volt, hisz így aktuálisan lemondtak a demokrácia alapelveiről, és elfogadták az egypártrendszerre épülő proletárdiktatúrát. Ilyen körülmények között az MSZDP vezetése a kormányzásnak „undorral” való elfogadása mellett döntött. 1919. március 20–21-én tehát nem volt sem forradalom, sem puccs. A Forradalmi Kormányzótanács támogatottsága a munkásság körében jelentős volt, míg más társadalmi rétegek kezdetben reménykedve figyelték az antanttal való dacos szembefordulást.

A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatásában foganatosított, elképesztő ütemben végrehajtott drasztikus intézkedések azonban már a román intervenció előtti napokban súlyosbították a kormányzat helyzetét. Április közepétől mind gyakrabban alkalmazták a diktatúra erőszakos, gyakran terrorisztikus módszereit.

A törvényhozói és végrehajtó hatalmat egyesítő Forradalmi Kormányzótanács határozottan utasította vissza a rabló területi követeléseket tartalmazó Vix-jegyzéket, és követelte a fegyverszüneti megállapodás betartását, valamint a vitás kérdések tárgyalásos rendezését. Az orosz katonai segítség elmaradása, az európai forradalmi mozgalmak visszaesése nem kedvezett a Vörös Hadsereg sikeres tavaszi harcainak, és a tartalékok is kimerültek. A 1919. júniusi kongresszusok heves vitái és a kulisszák mögötti tárgyalások bonyodalmai pedig már előrevetítették a hatalomváltás módozatait és lehetőségeit.

 

Varga Lajos történész, az MTA doktora. Több évtizedes kutatómunkája az 1867 és 1945 közötti Magyarország társadalmi, politikai mozgalmainak vizsgálatára irányult. E témakörben több könyve, számos tanulmánya jelent meg. Több feldolgozása a parlamentarizmus, a választójog kérdésével foglalkozik.

Kiadónknál eddig megjelent művei:

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2019. november 14.

Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

A kötetet bemutatta:
CSUNDERLIK PÉTER történész, Politikatörténeti Intézet
PÓK ATTILA történész, BTK TTI

 

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Kényszerpályáról tévútra” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük