Leírás
Jelen munka a Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon 1914. július-1919. március című kötet folytatásának tekinthető.
1919 márciusában a nemzetgyűlési választásokra készülő szociáldemokratákat sokkhatásként érte a Vix-jegyzék átadása és a Károlyi–Berinkey-kormány lemondása. Dönteni kellett a kormányzás átvétele, vagy az anarchia, a teljes káosz következményei mellett. A fővárosban fennállt ugyanis a fegyveres összeütközés lehetősége. A szociáldemokraták nem vállalták egy ilyen zendülés fegyveres elfojtását; és az összeütközések, „a testvérháború” elkerülése, a kölcsönös vádaskodások megszüntetése érdekében az MSZDP vezetése – parázs vita után és többségi határozat alapján – tárgyalásokat kezdeményezett a politikai együttműködésről a kommunistákkal. Az új külpolitikai orientációhoz szükséges orosz-szovjet kapcsolatokkal ugyanis csak a Szovjet-Oroszországból hazatért kommunisták rendelkeztek. A politikai együttműködésnek indult tárgyalás azonban a két párt egyesülésének kimondásával zárult. Ez a döntés a szociáldemokraták nagy tévedése volt, hisz így aktuálisan lemondtak a demokrácia alapelveiről, és elfogadták az egypártrendszerre épülő proletárdiktatúrát. Ilyen körülmények között az MSZDP vezetése a kormányzásnak „undorral” való elfogadása mellett döntött. 1919. március 20–21-én tehát nem volt sem forradalom, sem puccs. A Forradalmi Kormányzótanács támogatottsága a munkásság körében jelentős volt, míg más társadalmi rétegek kezdetben reménykedve figyelték az antanttal való dacos szembefordulást.
A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatásában foganatosított, elképesztő ütemben végrehajtott drasztikus intézkedések azonban már a román intervenció előtti napokban súlyosbították a kormányzat helyzetét. Április közepétől mind gyakrabban alkalmazták a diktatúra erőszakos, gyakran terrorisztikus módszereit.
A törvényhozói és végrehajtó hatalmat egyesítő Forradalmi Kormányzótanács határozottan utasította vissza a rabló területi követeléseket tartalmazó Vix-jegyzéket, és követelte a fegyverszüneti megállapodás betartását, valamint a vitás kérdések tárgyalásos rendezését. Az orosz katonai segítség elmaradása, az európai forradalmi mozgalmak visszaesése nem kedvezett a Vörös Hadsereg sikeres tavaszi harcainak, és a tartalékok is kimerültek. A 1919. júniusi kongresszusok heves vitái és a kulisszák mögötti tárgyalások bonyodalmai pedig már előrevetítették a hatalomváltás módozatait és lehetőségeit.
Varga Lajos történész, az MTA doktora. Több évtizedes kutatómunkája az 1867 és 1945 közötti Magyarország társadalmi, politikai mozgalmainak vizsgálatára irányult. E témakörben több könyve, számos tanulmánya jelent meg. Több feldolgozása a parlamentarizmus, a választójog kérdésével foglalkozik.
Kiadónknál eddig megjelent művei:
SAJTÓVISSZHANG
Megvalósíthatatlan álomból megvalósuló rémálom (Horváth Gábor könyvkritikája, 2020. május 2.)
KÖNYVBEMUTATÓ
2019. november 14.
Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)
A kötetet bemutatta:
CSUNDERLIK PÉTER történész, Politikatörténeti Intézet
PÓK ATTILA történész, BTK TTI
