Leírás
A kötet sajnos már nem kapható, de e-book formátumban elérhető itt.
Ignácz Károly: Kérdések és válaszok a Kádár-korról
Mit tudunk két és fél évtized elmúltával a Kádár-korszakról? Egyre többet és mégis milyen keveset. Ha megnézzük e kis könyv irodalomjegyzékét, rövid bepillantást nyerhetünk abba, milyen komoly mennyiségű tudományos szakirodalom született és születik e korról (pedig e jegyzék csak a nagyobb, monografikus művekre koncentrál). Ez alapján nem mondhatjuk, hogy egy „titkos”, „fel nem tárt”, pláne nem „eltitkolt” korszakról lenne szó. A közéleti, publicisztikai vitákat nézve viszont egy sokkal sematikusabb kép tárul elénk (ez persze egy általánosabb probléma – miért pont a Kádár-korról szóló közbeszéd lenne a kivétel). A korszak egyszerű megítélését – pontosabban elítélését – nemcsak a jelenlegi Alaptörvény tartalmazza, hanem azt az ellenzéki csoportok egy része is vallja: utóbbiak „leleplezik” a jelenlegi rendszer „visszatérését” a Kádár-korszakhoz a két rendszer hasonlóságát, sőt lényegi azonosságát hirdetve. Mindemellett, ahogy a könyv rövid ajánlója is megállapítja, „dübörög a korszak iránti nosztalgia” – ezt a nemrégiben indított közszolgálati csatorna, az M3-as retróműsorai is mutatják. És hogy mindez nemcsak az idősebbekhez kíván szólni, arra apró példa, hogy reggelente a Petőfi Rádió fiatalos műsorából élőben át is kapcsolnak az M3-ra, a Szomszédokba.
Mit lehet tenni ezen ellentét, a szaktörténeti munkák egyre bővülő ismeretanyaga és a közbeszéd felületes, gyakran tévedéseken, sőt hamis állításokon alapuló sematikus képe közötti szakadék áthidalására? Meg lehetne várni, amíg a tudomány eredményei lassan, a tudományos közéleten majd az oktatáson keresztül elterjedjenek a köztudatban is. Szerencsére e kötet szerzői – a korszakot kutató történészek – nem az előbbi, kicsit arisztokratikus megoldást választották. Ehelyett nekifogtak, hogy segítsék, meggyorsítsák e folyamatot, és megírták e könyvet a tudományos ismeretterjesztés és népszerűsítés számtalan buktatóval nehezített műfajában. Bár a kérdésfeltevések és válaszok nem szokványosak, sőt több esetben kifejezetten laza stílusúak, a háttérben mindig ott van a megfelelő szakmai tudásanyag.
Miről szól mégis ez a kicsit több mint 100 kérdés? A legkülönfélébb dolgokról. A korszak névadójáról („Mit csinált Kádár Rákosi alatt?” – és fordítva, vagy „Miért kedvelte Thatcher Kádárt?”) és a korszak névtelenjeiről („Voltak-e szegények, hajléktalanok?”). Bonyolultabb összefüggésekről (Hogyan hatott a nyugati kapitalista országokkal folytatott piaci alapú kereskedelem a belső, magyar gazdasági folyamatokra?) és kis színesekről (Miért kerülhettek olyan hollywoodi szuperprodukciók bemutatásra Magyarországon a 1970-es évek végén, 1980-as évek elején, mint a Csillagok háborúja vagy a sci-fi biohorror, A nyolcadik utas: a Halál, a kultikus Alien sorozat első darabja – bár más szempontból persze ezek a kis színesek is komoly összefüggésekhez vezethetnek). Szólnak kérdések a rendszer központi intézményeiről (Hogyan működött a párt, mi történt egy MSZMP-kongresszuson?) és ellenzékéről (Hányan olvastak szamizdatot? Hány ellenzéke volt a rendszernek?). Szólnak a korszak külső függéseiről és külkapcsolatairól: politikai, birodalmi szinten (Ha Moszkvában esett az eső, Budapesten tényleg kinyitották az esernyőket?) és társadalmi szinten is (Mit csináltak az NDK-s lányok a Balatonon?). És persze szólnak a korszakokon átnyúló problémákról (Fogyott-e a magyar? Volt-e antiszemitizmus? Miért beteg a magyar futball?).
Mindeközben lépten-nyomon beleütközünk a kor sajátos nyelvhasználatába, közismert vagy mára részben kikopott szavakba, fogalmakba (legvidámabb barakk, hiánygazdaság, háztáji, békepap, gulyáskommunizmus, körkörös nyilvánosság, repülőegyetem, galeri, maszek, gebinesek és így tovább). Ezeket a szerzők megmagyarázzák, ha kell, külön kérdést is rendelnek hozzájuk. Felbukkannak a korszak ki- és beszólásai, viccei is. Talán többünknek elsőre kicsit furcsa, hogy miért kell egy korabeli Hofi-viccet (amit jól ismerünk, és az első szavak után akár mi is be tudnánk fejezni) részletesebben megmagyarázni. Időközben azonban felnőtt egy olyan generáció, amelynek már semmilyen személyes tapasztalata nincs e korról, és e könyv hangsúlyosan nekik is szól. Azoknak, akiknek nemcsak az áthallásokat, a sorok között elbújó tartalmat kell konkrétan leírni, hanem azt is, hogy mi is volt a videomagnós VHS-rendszer a ’80-as években. A viccek, a humor azonban nem mint nosztalgia, és nemcsak mint illusztráció kerül említésre a könyvben, hanem mint a rendszerben funkciót betöltő jelenség, a kritika és bírálat sajátosan ellenőrzött formája is.
Végül röviden arról, hogy miért ajánlom mindenkinek e művet. A könyvben egymás után sorakoznak a kérdések, ránézésre szabálytalanul, nem egy történetet elmondva, nem a korszak kronológiáját követve. Sokféleképp is lehet olvasni. Akár hagyományosan, az elejétől a végéig, akár tematikus kérdéscsoportonként, ahogy a végén található bontás tartalmazza: a politika, gazdaság, kultúra, társadalom, mindennapi élet és további egységek szerint. Vagy akár tetszőleges kérdéstől elindulva és a válaszokban lévő kereszthivatkozásokat követve, mindig új és újabb kérdésekhez és válaszokhoz jutva. (Kipróbáltam, elég sokáig, talán végig is lehet menni ezzel a módszerrel). Vagy csak az éppen minket érdeklő kérdést elolvasva, bárhol és bármikor, utazás vagy várakozás közben, amikor van egy kérdés-válasznyi időnk. Mert a könyv nem túl nagy, könnyen magunknál tarthatjuk. De az is jó, ha otthon a könyvespolcunkon tartjuk, szem előtt, és ha egy családi vagy baráti beszélgetésben, esetleg közéleti vitában előkerül egy a korszakot érintő kérdés, tudunk hova fordulni gyors, de igaz válaszért.
Jó olvasást, böngészést mindenkinek!
Ízelítő:
Mennyiben különbözött Kádár rendszere Rákosiétól?
Ismerte-e Kádár a Kádár-vicceket?
Kizsákmányolta-e a munkásait a munkásállam?
Hány párt volt az egypártrendszer idején?
Mit őrzött a Munkásőrség?
Hány rendőre volt a rendőrállamnak?
Mennyire nyúlt bele az államvédelem az emberek életébe?
Mi hiányzott a hiánygazdaságból?
Hogyan éltek a maszekok és a gebinesek?
Mitől volt szocialista egy brigád?
Minden lap azt írta, amit a Népszabadság?
Ellenzéki volt-e Hofi?
Mindenki ugyanabból a tankönyvből tanult?
Szocialista Gazdálkodj okosan – avagy lakás, telek, autó?
A kertben volt-e a háztáji?
Miért kedvelte Thatcher Kádárt?
Emancipálta-e a nőket Kádár-korszak?
Hogy nézett ki a valóságban az osztálytársadalom?
Hány szovjet katona és tanácsadó volt Magyarországon?
Lehetett-e kritizálni rendszert?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg a kötet, amely a Napvilág Kiadó ismeretterjesztő sorozatába illeszkedik.
SAJTÓVISSZHANG
Cenzné és ura (László Ferenc, Magyar Narancs, 2014. március 6.)
Ki tud többet a Kádár-korról? (Toronyi Attila, Infovilág, 2014. február 12.)
A Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok sorozata (Katherine’s Bookstore, 2014. február 23.)
Budai Díjas a Kérdések és válaszok sorozat
A 2014. évi Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai Díjat kapott a Napvilág kiadó KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK c. ismeretterjesztő sorozata, az oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriájában.
Az elismerést hagyományosan a Könyvfesztivál záró napján, 2014. április 27-én, vasárnap adták át.
A Budai Díjakat minden évben az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyvek kaphatják meg, a díjazottról a kerület pedagógusai döntenek, ezúttal a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanárai.
Ötvös Zoltán, a II. kerületi polgármesteri hivatal művelődési irodavezetője kiemelte, hogy a könyvszakma és a pedagógusok egy közösséget alkotnak, és a munkájukban egymásra vannak utalva. Megjegyezte: a Budai Díj nemcsak elismerést, hanem köszönetet is jelent; szerinte az oktatást segítő könyvek éppolyan fontosak lehetnek, mintha a 21. század nagyregényét írták volna meg, hiszen általuk „értő olvasókat” nevelnek a tanárok.
A díjakról döntő háromtagú testület képviseletében Szabó Papp Edit pedagógus elmondta: azokat a kiadványokat díjazták, amelyek a lehető legbővebb felhasználási lehetőségeket kínálják. A Kérdések és válaszok elnevezésű sorozat kapcsán kiemelte, hogy a Napvilág sorozata „ingoványos területekről” szól, az eddig megjelent négy kötet olyan témákat dolgoz fel kérdés-felelet formájában, mint az első világháború, a Kádár-kor, az Európai Unió vagy a cigányság.