Akció!

Kívül/Belül

Egy új politikai logika

2 720 Ft

105 készleten

ISBN: 978-963-338-467-1 Kategóriák: , , ,
Szerző:

Megjelenés: 2021

Oldalszám: 306

Leírás

 

Amikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. A könyv fő tézise szerint azonban teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a rendszerek nyújtotta előnyökön belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg. 

Az új globális konfliktus megjelenésére utalnak a világszerte épülő falak és kerítések éppúgy, mint az egymást érő migrációs hullámok útjában magasodó szögesdrótok, a koronavírus idején lezáruló határok és karanténok, vagy a Brexit, az EU bővítés felfüggesztése és a nemzetállami nosztalgia felerősödése. 

A változás hátterében a posztmodern kapitalizmus éleződő ellentmondásai állnak. A szerző bemutatja, hogy a tőke miképpen szabdalja gazdasági, társadalmi és kulturális zónákra a Földet és hogyan emelkednek ki a most kialakuló kulturális kapitalizmus oázisai a globalizáció sivatagából. Ezekkel a folyamatokkal összefüggésben elemzi többek között a jelen szorongó és konzervatív korszellemét, a populizmus veszélyeit vagy magyar politikai elit versengését. Kiemelten foglalkozik a 21. század radikális-forradalmi baloldali mozgalmainak esélyeivel – különös tekintettel az autonomista, feminista és ökológiai irányzatokra. A kötet a politikaelmélet és a kultúrkritika nézőpontjának eredeti egyesítési kísérlete, amely alapos szembenézésre sarkallja olvasóját.

 

A SZERZŐRŐL

Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. A PTI Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és doktori témavezetője. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A posztmarxizmus egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélet témáival foglalkozik. Többek között a Marx & Ideológia (2011) és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus (2018) című könyvek szerzője, illetve a Marx – interpretációk, irányzatok, iskolák (2018) című tanulmánykötet társszerkesztője.

.

SAJTÓVISSZHANG

 

PODCAST

 

Kerülni kell-e a húzós kérdéseket a baloldalon?

 

A kritikai baloldal jelenét, jövőjét és gondolkodásmódját meghatározó témák sokasága hever előttünk az asztalon. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy ezek a témák és vitapontok vagy elsikkadnak a „szürke hétköznapokban”, vagy a cselekvési potenciál fenntartása és a mozgalmi egység nevében szándékosan szőnyeg alá söprik őket.

„Szeressük egymást gyerekek!” Mindenkire szükség van!” „A közös pontokra koncentráljunk!” Hol a rendszerkritika, és az ezzel szükségszerűen együtt járó baloldal-kritika helye? A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye legújabb podcastjában ezekről a kérdésekről volt szó a kötet kapcsán.

„Sikerült-e a baloldal gondolkodásmódjának és a rendszerkritikus politikának átlépnie a helyi keretekből globális szintre?” – teszi fel a kérdést KISS VIKTOR beszélgetőtársainak, ANTAL ATTILA politológusnak és CSIGÓ PÉTER szociológusnak. Szerinte a mindennapokban azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző közéleti vitákban nagyon könnyen szűkülünk bele a körülöttünk zajló ügyekbe, rekedünk meg a nemzetállami politikai keretek között. A lakhatási kérdések, szociális ügyek, közéleti botrányok, az Orbán-rendszer visszásságai és hasonlók töltik ki a baloldali közbeszédet. A probléma az, hogy valójában a baloldal továbbra sem tudja, hogyan kell „globálisan gondolkodni”, hogyan kell helyi tevékenységét a nemzetközi dimenzióban megfogalmazni. A kívül és belül közötti küzdelmek középpontba állítása erre a problémára kínálhat megoldást.

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

  • Hogyan képzeljük el az antagonizmust? Mit tesz ehhez hozzá a pszichoanalitikus megközelítés?
  • Hányféle baloldal létezik valójában? És honnan tudhatjuk, melyiknek van igaza?
  • Mi az összefüggés a politikai konfliktus és a politikai cselekvés között?
  • Miért az új jobboldal érez rá inkább a mai korszak fő folyamataira, miért sikeresebb a világ megértésében? Elfogadható-e egyáltalán a „baloldal lemaradásának” tézise?
  • Mi az oka annak, hogy miközben egyre inkább rendszerkritikus, antikapitalista retorika jelenik meg a baloldali közéletben, valójában sem a cselekedetek, sem az intézmények nem ebbe az irányba hatnak? Nem az-e a legnagyobb problémája a mai baloldalnak, hogy retorikájában forradalmi, gyakorlatában pedig moderált és beilleszkedő?
  • Van-e direkt kapcsolat a (társadalom)elméleti és a politikai gyakorlat között, érdemes-e úgy tenni, mintha előbbiből következne bármi az utóbbira nézve?

 

Érdekelhetnek még…