Kovács Imre centenáriuma

500 Ft

8 készleten

ISBN: 978-963-338-362-9 Kategóriák: ,

Megjelenés:

Oldalszám:

Leírás

A népi írók egyik legjelesebb tagja, Kovács Imre az 1989–1990-es rendszerváltás előtt itthon az elhallgatott történelmi szereplők közé tartozott, mint annyi más magyar emigráns. Csak halála után, az 1980-as években kezdtek megjelenni olyan kötetek, tanulmányok, amelyek érdemben foglalkoztak vele. A rendszerváltás után nem kevesebb, mint öt kötetben láttak napvilágot válogatások tanulmányai, esszéi, újságcikkei, visszaemlékezései közül, a szerkesztők tudományos igényű utószavaival (műveinek bibliográfiájában több mint 900 tétel sorakozik fel). Sajnálatos viszont, hogy könyvei közül csak kettő jelent meg a rendszerváltás időszakában, azóta egy sem. Örvendetes, hogy születésének jubileumán négy tudományos konferenciát is tartottak különböző rendező szervek Budapesten. Ez kifejezte, hogy az utókor számon tartja Kovács Imrét, támaszkodni kíván életművére, olyan személyiségnek tartja, akinek tevékenysége, magatartása, tartása példa értékű a mai nemzedék számára is.

A Politikatörténeti Intézet, a Kovács Imre Társaság, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztálya 2013. március 7-én – Orosz István és Kovács András elnökletével – tudományos emlékülést tartott Kovács Imre születésének 100. évfordulója alkalmából. A sikeres tanácskozás előadóit felkértük, előadásuk szövegét jelentősen bővítsék ki és formálják tanulmánnyá, hogy kötetben is hasznosuljon mondanivalójuk. Ez megtörtént, köszönet illeti őket azért, hogy előadókból szerzőkké váltak, akik igyekeznek megfejteni Kovács Imre titkát.

Azt, hogy mik voltak az indítékai, mi hevítette amúgy is szenvedélyes lelkét, milyen célokat tűzött maga elé, milyen tevékenységi szférákat választott ezek megvalósítása érdekében, s miért gyakorolt nagy hatást az emberekre. A tanulmányok címei önmagukban is jelzik, hogy Kovács Imre egy célból kiindulva szerteágazó tevékenységet fejtett ki. Sok húron játszott, sokféle műfajban csillogtatta kiváló íráskészségét, elemzőkészségét, a közéletben villámgyors gondolkodását, éles és logikus vitastílusát. Volt szociográfus, szociológus, esszéista, publicista, újságíró, szerkesztő, szépíró, agrárközgazdász, antifasiszta ellenálló, politikus, pártvezető, politikai gondolkodó és elemző.

 

 

Tartalom

 

Szerkesztői előszó

Orosz István: Köszöntő

Kovács András: Kovács Imre, az ember

Tóth Pál Péter: Szociológus? Politikai gondolkodó? Politikus? – Homo Politicus

Birkás Anna: A fiatal Kovács Imre politikai szocializációja a társadalomkutató munkája felől nézve

Molnár M. Eszter: Kovács Imre a parasztság történetéről és problémáiról

Salamon Konrád: A parasztvédelemtől a nemzetvédelemig

Papp István: Kovács Imre szerepe a németellenes függetlenségi mozgalomban, 1941–1944

Sipos Levente: Kovács Imre demokráciafelfogása

Tóth István: A parasztpárti vezető (1939–1947)

Benkő Péter: Kovács Imre agrárpolitikai koncepciója

Ludányi András: Az örök emigráns helyzete a politikai emigrációban

Szabó A. Ferenc: Kovács Imre és az 1956-os forradalom

Noszkai Gábor: Kovács Imre, az újságíró

Erdész Ádám: A történelem tanúja – Kovács Imre visszaemlékezéseiről

Valuch Tibor: Egy demokrata magyar közíró a XX. században.

Vonások Kovács Imre portréjához

Fényképmelléklet