Leírás
A kötet e-könyvben megrendelhető itt
A könyvbemutató felvétele itt (2022. június 14., Gólya, beszélgetnek: Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Szabó Linda, Peisz Balázs)
A HELYZET MŰHELY KÖNYVEK első kötete.
A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.
A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:
A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.
A SZERZŐRŐL:
Gerőcs Tamás 2021-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Világgazdasági programjában. Kutatási témája Kelet-Közép Európa világgazdasági integrációja az 1970-es évek globális válságának tükrében. Tamás 2015 és 2020 között fiatal kutatóként dolgozott az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében; 2020 óta a Binghamtoni Egyetemen folytatja kutatómunkáját. Tanulmányai mellett tagja a Társadalomelméleti Kollégiumnak, illetve egyik alapítója a Helyzet Műhely kutatócsoportnak, rendszeresen publikál az Eszmélet és Fordulat folyóiratokban.
Magyarul megjelent néhány fontosabb írása:
Magyarország az európai munkamegosztásban: A termelés áthelyezése a globális járműipari értékláncokban. Fordulat 26. 172–198. 2019. Társzerző: Pinkasz András.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere az Európai Unióban, Magyarország EU-integrációjáról – történeti szociológiai megközelítésben. Eszmélet 118. 2018. Társzerző: Jelinek Csaba.
A kelet-európai átalakulás globális összefüggései. Eszmélet 116. 51-59. 2018.
A KGST a világrendszerben: A szocializmus gazdaságtörténeti elemzése. Eszmélet 113. 15-36. 2017. Társzerző: Pinkasz András.
A német járműipar globális terjeszkedésének hatása a kelet-közép európai felzárkózásra. Külügyi Szemle (14) 3. 2015. Ősz. 96-117.
PODCAST
KISS VIKTOR, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kutatója MARIKOVSZKY ANDREÁVAL, valamint a szerzővel, GERŐCS TAMÁSSAL beszélgetett a kötetről a PTI Podcast sorozatában:
A PTI podcastra feliratkozhat a Spotify-on és az Anchor.fm-en.
VISSZHANG
Para-Kovács Imre beszélgetett a szerzővel a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában (2022. június 8.)
Le kell számolni az illúziókkal, kicsi a magyar kormányok mozgástere, függő pályán tart minket a nagytőke (Forgács Iván interjúja a szerzővel, Népszava, 2022. június 6.)
Mítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről (Stubnya Bence beszélget a szerzővel a G7 podctast-sorozatában, 2022. május 28.)
Marad a Fidesz által radikalizált neoliberális felfogás, némi kozmetikázással? – Kiss Soma Ábrahám interjúja a szerzővel a Mércén (2022. április 2.)
„Ha egy új kormány tartósan hatalmon akar maradni, ki kell egyeznie a nemzeti tőkével” – Kránicz Bence interjúja a szerzővel a 24.hu-n (2022. március 26.)
Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mikor érjük utol Ausztriát.– Előd Fruzsina interjúja a szerzővel a Telexen (2022. február 20.)
Kik zárkózhatnak fel és milyen áron? – Gerőcs Tamással Marikovszky Andrea beszélget. Interjú a szerzővel az Új Egyenlőségen (2022. február 15.)
Mi a teendő? podcast-epizód a szerzővel a Partizánon (2022. február 16.)
