Leírás
A Magyarországon a 19. században meginduló iparosodás következtében a társadalomban a legnagyobb horderejű változás a munkásság kialakulása volt. Az ipari társadalom legnagyobb csoportját képezte, és merőben más jellemzőkkel rendelkezett, mint a korábban már létező rétegek, mind életformájában, mind kultúrájában és mentalitásában. A munkásság és az ipari társadalom kutatása az elmúlt években valamelyest megélénkült ugyan, de továbbra sem tartozik a legnépszerűbb témák közé. 1989 előtt, a szocializmus időszakában pedig a rendszer önlegitimációjának megtestesítő munkásság tudományos vizsgálata – a ritka kivételektől eltekintve – jelentősen ideologizált légkörben zajlott. A témakör elemzése és újragondolása ebből a szempontból is kiemelten fontos, arról nem is beszélve, hogy a modernkori magyar nagyüzemi munkásság vizsgálata elengedhetetlen a dualizmuskori és a Horthy-kori magyar társadalmi változások megértéséhez. A munkásság társadalmáról és életmódjáról országos léptékű monográfia még nem jelent meg, továbbá ilyen szempontú és mélységű áttekintést még nem végeztek a történeti kutatásokban, így munkám hiánypótlónak tekinthető.
A történetírásban nem mutatkozik egység a munkásfogalom, s annak rétegződése tekintetében, így munkámban erre kísérlek meg általános meghatározásokat adni, melyek továbbgondolásra is alkalmat adnak. Kéziratomban ennek mentén mutatom be a munkásságot, s annak egyes rétegeit, s az egyes csoportok képzettségi, valamint presztízs-, életmód-, mentalitásbeli különbségeit. Ezenkívül külön fejezetekben foglalkozom a munkásság nemzetiségi, lakóhelyi, kulturális tagoltságával, valamint az életmódot vizsgáló részekben öltözködésbeli, táplálkozási, lakberendezési jellegzetességeivel, különbségeivel a munkásság egyes rétegeinek tagozódása tükrében, valamint szervezeti és érdekvédelmi tevékenységüket is ennek alapján elemzem. Az országos jelentőségű eredményeket a kiválasztott üzemek (többek között Ózd környéke, Rozsnyó térségének magyar és szlovák nyelvű területei, budapesti gyárak, idényjellegű üzemek) példáján is bemutatom, melyben összevetem a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket. A magyar munkásság jellemzőit emellett komparatív módon hasonlítom össze az Osztrák-Magyar Monarchia északi és nyugati részei munkásságának jellemzőivel, majd az országhatárok változása után új államalakulattá vált Ausztria, Csehszlovákia viszonyaival. Kutatásaim során a levéltári források felhasználásán túl számos sajtócikket, továbbá magángyűjteményeket, fotóanyagokat dolgoztam fel, továbbá több mint 400 interjút készítettem idős munkásokkal és családtagjaikkal, melyek a téma mikroszintű vizsgálatát, mélyfúrásokat is lehetővé tesznek, amellyel még alaposabb kutatási eredmények születnek. Kéziratom újszerűségét az adja, hogy a munkásságot egy új perspektívában, a kortárs hazai és a nemzetközi munkák eredményeinek beépítésével szeretném bemutatni, amely eddig kevésbé kapott teret a hazai történetírásban.
