Leírás
Fordította Moldvay Tamás és Szigeti Csaba
Louis Althusser és fiatal munkatársai először 1965-ben megjelent Olvasni A tőkét című könyve jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. Ez a hatás nagyrészt annak köszönhető, hogy a szerzők egyfajta „szimptomatikus olvasatnak” vetik alá Marx A tőkéjének szövegét azzal a céllal, hogy e vállalkozás legfontosabb téziseit és egyes tünetszerű kétértelműségeit szabatos kifejezéshez segítsék. Ehhez pedig nem haboznak a marxi elemzések tárgyát és gyakorlatát aprólékos elemzés alá venni, és ha kell, filozófiai átalakításukat javasolni. Ennyiben Marx ilyen episztemológiai értelmezése világossá tenni igyekszik azt is, hogy ez a filozófia mely pontokon válhat letéteményesévé annak, hogy mozgásba hozza – Michel Foucault egykori, Althussert értelmező kifejezésével élve – „a valós logikáját”. Az Olvasni A tőkét új és teljes magyar fordítása, melyhez Étienne Balibar külön utószót írt, egyszerre segíthet elmélyedni a marxi és az althusseri gondolkodásban. Ezen túlmenően új értelmezésekre, vitára és kritikára is ösztönözhet, vagyis olyan értelmezői munkára, amelyet minden klasszikus filozófiai mű megérdemel.
KÖNYVBEMUTATÓ
A kötetet 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével, az ELTE BTK Filozófiai Kollégiumával együttműködésben.
HANGFELVÉTEL
2019. március 1-jén TAKÁCS ÁDÁM és KISS VIKTOR beszélt a kötetről a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában.
Louis Althusser és a marxizmus felforgatása
A közelmúltban jelentettük meg Louis Althusser francia filozófus és fiatal munkatársai Olvasni a Tőkét című, eredetileg 1965-ös könyvét. A beszélgetés azt a kérdést igyekszik körbejárni, hogy milyen jelentősége volt egykor, és milyen tanulságai vannak ma egy olyan munkának, amely Marx radikális újraértelmezésével kívánt megfelelni kora filozófiai és politikai kihívásainak. Althusser példáján keresztül az 1945 utáni baloldali gondolati hagyomány számos dilemmáját és lehetőségét egyaránt górcső alá vehetjük.
SAJTÓVISSZHANG
TARTALOM
Takács Ádám: Szerkesztői bevezető
Louis Althusser: A tőkétől Marx filozófiájáig
Jacques Rancière: A kritika fogalma és a politikai gazdaságtan kritikája az 1844-es Kéziratoktól A tőkéig
I. A politikai gazdaságtan bírálata az 1844-es Kéziratokban
__ 1. A politikai gazdaságtan szintje
__ 2. A kritikai kidolgozás
__ 3. Az amfibológia és az alapja
__ 4. Az ellentmondás kibontakozása: történelem és szubjektivitás, avagy mozgatók és hajtóerők
__ 5. Kritikai diskurzus és tudományok diskurzus
II. Kritika és tudomány A tőkében
__ 1. A kiindulópont problémája és a kritikai kérdés
__ 2. A folyamat struktúrája és a folyamat észlelése
__ 3. A „Veräusserlichung” és a fetisizmus kiépülése
__ 4. Az elvarázsolt világ
III. Konklúzió gyanánt tett megjegyzések
Pierre Macherey: A tőke kifejtési folyamatáról
I. Kiindulópont és a gazdagság elemzése
II. Az áru elemzése és az ellentmondás megjelenése
III. Az érték elemzése
Louis Althusser: A tőke tárgya
I. Bevezetés
II. Marx és fölfedezései
III. A klasszikus gazdaságtan érdemei
IV. A klasszikus közgazdaságtan fogyatékosságai – A történelmi idő fogalmának vázlata
V. A marxizmus nem historicizmus
VI. A tőke episztemológiai tételei (Marx, Engels)
VII. A politikai gazdaságtan tárgya
__ 1. A politikai gazdaságtan tárgyának struktúrája
VIII. Marx bírálata
__ 1. Az elosztás
__ 2. A termelés
IX. Marx mélyreható elméleti forradalma
Függelék: Az „ideális átlagról” és az átmeneti formákról
Étienne Balibar: A történelmi materializmus alapfogalmairól
I. A periodizációtól a termelési módokig
__ 1. Termelési mód: a termelés mikéntje
__ 2. A formák rendszerének elemei
__ 3. A végső meghatározottság
II. A struktúra elemei és a történetük
__ 1. Mi a tulajdon?
__ 2. Termelőerők (mesterség és gépiség)
__ 3. Fejlődés és áthelyeződés
__ 4. A történelem és a történetek – a történeti individualitás formáiról
III. Az újratermelésről
__ 1. Az „egyszerű” újratermelés és funkciója
__ 2. A társadalmi viszonyok újratermelése
IV. Elemek az átmenet elméletéhez
__ 1. Eredeti felhalmozás: az előtörténet
__ 2. A termelési mód tendenciája és ellentmondása
__ 3. Dinamika és történelem
__ 4. Az átmeneti periódusok karakterisztikája
Roger Establet: A tőke tervének bemutatása
__ 1. A Tőke szövege (III. Könyv) és ennek nehézségei
__ 2. Konklúzió
I. A Tőke Marx általi bemutatása
__ 1. Vizsgáljuk meg az 1957-es Bevezetés szövegét
__ 2. Konklúzió
II. A Tőke tagolódásai
__ 1. A I. tagolás vizsgálata
__ 2. A III. tagolás vizsgálata
__ 3. Az I. Könyv tagolásainak vizsgálata
__ 4. A II. tagolás vizsgálata
III. Az I. és a II. Könyv nem kidolgozott, de pontosan kijelölt elméleti mezője és ennek neve: „a konkurencia”
IV. A II. tagolás második részét alkotó tárgy definíciója – E tárgy kapcsolata anticipációival
V. A II. tagolás második részében lévő altagolások vizsgálata
__ 1. Az I. altagolás vizsgálata
VI. A II. tagolás definíciója
VII. Konklúzió
Étienne Balibar: Utószó az Olvasni A tőkét magyar kiadásához
