Akció!

Olvasni A tőkét

2750 Ft

Elfogyott

Megjelenés: 2019

Oldalszám: 608

Leírás

Fordította Moldvay Tamás és Szigeti Csaba

Louis Althusser és fiatal munkatársai először 1965-ben megjelent Olvasni A tőkét című könyve jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. Ez a hatás nagyrészt annak köszönhető, hogy a szerzők egyfajta „szimptomatikus olvasatnak” vetik alá Marx A tőkéjének szövegét azzal a céllal, hogy e vállalkozás legfontosabb téziseit és egyes tünetszerű kétértelműségeit szabatos kifejezéshez segítsék. Ehhez pedig nem haboznak a marxi elemzések tárgyát és gyakorlatát aprólékos elemzés alá venni, és ha kell, filozófiai átalakításukat javasolni. Ennyiben Marx ilyen episztemológiai értelmezése világossá tenni igyekszik azt is, hogy ez a filozófia mely pontokon válhat letéteményesévé annak, hogy mozgásba hozza – Michel Foucault egykori, Althussert értelmező kifejezésével élve – „a valós logikáját”. Az Olvasni A tőkét új és teljes magyar fordítása, melyhez Étienne Balibar külön utószót írt, egyszerre segíthet elmélyedni a marxi és az althusseri gondolkodásban. Ezen túlmenően új értelmezésekre, vitára és kritikára is ösztönözhet, vagyis olyan értelmezői munkára, amelyet minden klasszikus filozófiai mű megérdemel.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével, az ELTE BTK Filozófiai Kollégiumával együttműködésben.

 

HANGFELVÉTEL

2019. március 1-jén TAKÁCS ÁDÁM és KISS VIKTOR beszélt a kötetről a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában.

Louis Althusser és a marxizmus felforgatása

A közelmúltban jelentettük meg Louis Althusser francia filozófus és fiatal munkatársai Olvasni a Tőkét című, eredetileg 1965-ös könyvét. A beszélgetés azt a kérdést igyekszik körbejárni, hogy milyen jelentősége volt egykor, és milyen tanulságai vannak ma egy olyan munkának, amely Marx radikális újraértelmezésével kívánt megfelelni kora filozófiai és politikai kihívásainak. Althusser példáján keresztül az 1945 utáni baloldali gondolati hagyomány számos dilemmáját és lehetőségét egyaránt górcső alá vehetjük.

 

SAJTÓVISSZHANG

Hogyan olvassuk A tőkét? – kézikönyv radikális gondolkodóknak (Kiss Viktor Új Egyenlőség, 2019. április 7.)

 

TARTALOM

 

Takács Ádám: Szerkesztői bevezető


Louis Althusser: A tőkétől Marx filozófiájáig


Jacques Rancière: A kritika fogalma és a politikai gazdaságtan kritikája az 1844-es Kéziratoktól A tőkéig

I. A politikai gazdaságtan bírálata az 1844-es Kéziratokban

__ 1. A politikai gazdaságtan szintje
__ 2. A kritikai kidolgozás
__ 3. Az amfibológia és az alapja
__ 4. Az ellentmondás kibontakozása: történelem és szubjektivitás, avagy mozgatók és hajtóerők
__ 5. Kritikai diskurzus és tudományok diskurzus

II. Kritika és tudomány A tőkében

__ 1. A kiindulópont problémája és a kritikai kérdés
__ 2. A folyamat struktúrája és a folyamat észlelése
__ 3. A „Veräusserlichung” és a fetisizmus kiépülése
__ 4. Az elvarázsolt világ

III. Konklúzió gyanánt tett megjegyzések


Pierre Macherey: A tőke kifejtési folyamatáról

I. Kiindulópont és a gazdagság elemzése

II. Az áru elemzése és az ellentmondás megjelenése

III. Az érték elemzése


Louis Althusser: A tőke tárgya

I. Bevezetés

II. Marx és fölfedezései

III. A klasszikus gazdaságtan érdemei

IV. A klasszikus közgazdaságtan fogyatékosságai – A történelmi idő fogalmának vázlata

V. A marxizmus nem historicizmus

VI. A tőke episztemológiai tételei (Marx, Engels)

VII. A politikai gazdaságtan tárgya

__ 1. A politikai gazdaságtan tárgyának struktúrája

VIII. Marx bírálata

__ 1. Az elosztás
__ 2. A termelés

IX. Marx mélyreható elméleti forradalma

Függelék: Az „ideális átlagról” és az átmeneti formákról


Étienne Balibar: A történelmi materializmus alapfogalmairól

I. A periodizációtól a termelési módokig

__ 1. Termelési mód: a termelés mikéntje
__ 2. A formák rendszerének elemei
__ 3. A végső meghatározottság

II. A struktúra elemei és a történetük

__ 1. Mi a tulajdon?
__ 2. Termelőerők (mesterség és gépiség)
__ 3. Fejlődés és áthelyeződés
__ 4. A történelem és a történetek – a történeti individualitás formáiról

III. Az újratermelésről

__ 1. Az „egyszerű” újratermelés és funkciója
__ 2. A társadalmi viszonyok újratermelése

IV. Elemek az átmenet elméletéhez

__ 1. Eredeti felhalmozás: az előtörténet
__ 2. A termelési mód tendenciája és ellentmondása
__ 3. Dinamika és történelem
__ 4. Az átmeneti periódusok karakterisztikája


Roger Establet: A tőke tervének bemutatása

__ 1. A Tőke szövege (III. Könyv) és ennek nehézségei
__ 2. Konklúzió

I. A Tőke Marx általi bemutatása

__ 1. Vizsgáljuk meg az 1957-es Bevezetés szövegét
__ 2. Konklúzió

II. A Tőke tagolódásai

__ 1. A I. tagolás vizsgálata
__ 2. A III. tagolás vizsgálata
__ 3. Az I. Könyv tagolásainak vizsgálata
__ 4. A II. tagolás vizsgálata

III. Az I. és a II. Könyv nem kidolgozott, de pontosan kijelölt elméleti mezője és ennek neve: „a konkurencia”

IV. A II. tagolás második részét alkotó tárgy definíciója – E tárgy kapcsolata anticipációival

V. A II. tagolás második részében lévő altagolások vizsgálata

__ 1. Az I. altagolás vizsgálata

VI. A II. tagolás definíciója

VII. Konklúzió


Étienne Balibar: Utószó az Olvasni A tőkét magyar kiadásához

 

Érdekelhetnek még…