± 30

Leírás

„Legalább három oka van annak, hogy az olvasó esszégyűjteményt tart a kezében. Az első: mert ez a legalkalmasabb módja annak, hogy a gondolatokat szabadon, de ne fegyelmezetlenül fogalmazzuk meg. A második: az esszé – mint azt Theodor Adorno kifejti – nem tűri, hogy feladatát előírják, arra reflektál, amit szeret és amit gyűlöl. Ezzel ösztönöz a vélemény kifejtésére, és ad egyúttal szabadságot is ahhoz. A harmadik ok: ez a forma közös nevezőt és teret teremt a különböző beállítottságú, szakmájú emberek számára a beszélgetésre.” (Földes György szerkesztő)

 

A könyv e-könyv-kiadásban is kapható itt

A KÖTETRŐL

Harminc év telt el a rendszerváltás óta. A világ alaposan átrendeződött, az akkori társadalmi problémák egy része azonban ma is megoldatlan, másik részük eltűnt és újak kerültek a helyükre. A múlt leértékelődött. A jövő bizonytalan. Hipergyors technikai forradalmak és ezekkel egyidejűleg katasztrófafenyegetések követik egymást.

Esszégyűjteményünk olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekre az is válaszol a munkájával, a cselekedeteivel, életfelfogásával, aki nem gondolkodik rajtuk könyvtári olvasótermek vagy dolgozószobák félhomályában. Az is válasz ugyanis, ha valaki félrefordítja a fejét, ha úgy csinál, mintha a válaszadás nem az ő dolga lenne.

Hogyan értékeljük a világ és a hazánk elmúlt három évtizedét? Milyen tanulságai vannak ennek az időszaknak? Magunkra, társadalmi szerepünkre nézve milyen következtetéseket vonunk le ezekből? Hogyan látjuk a jövőt? Milyennek szeretnénk a jövőt?

Könyvünkben különböző beállítottságú, szakmájú alkotó értelmiségiek, tudósok, írók, hitek vallói és hirdetői válaszolnak a feltett kérdésekre a legjobb belátásuk szerint. A felkért szerzők tetszésük szerinti arányban és módon fejtik ki véleményüket a témáról. A cél nem a tudományos arzenál felmutatása, hanem az erkölcsi felelősség felébresztése, mozgósítása, az, hogy hozzáférhetővé tegyük a nagyközönség számára szerzőink világlátását. Az utolsó esszé Térey János munkája, aki sajnos már nem lehet velünk a mű megjelenésekor.

Reményeink szerint a kötet arra ösztönzi a nagyobb közönséget, hogy bekapcsolódjon az eszmecserébe.

 

TARTALOM

Előszó

BEER MIKLÓS katolikus püspök
Harminc év

BOD PÉTER ÁKOS közgazdász, egyetemi tanár
Változnak az idők

DONÁTH LÁSZLÓ evangélikus lelkész
Ideje van…

FERGE ZSUZSA szociológus
Három évtized hullámzásai a közjólét szemszögéből

FÖLDES GYÖRGY történész
A globalizáció mint erkölcsi probléma

GYURGYÁK JÁNOS történész, könyvkiadó
A reménytelen reményről

L. RITÓK NÓRA tanár, szociális alapítványi vezető
A változások sodrásában

MARKÓ BÉLA költő
Nemzedéki számháború

NÁDAS PÉTER író
Lampedusa szelleme

ROMSICS IGNÁC történész
Az elmúlt harminc évről – történész szemmel

SPIRÓ GYÖRGY
Nyolcvankilenc

TÉREY JÁNOS költő, regényíró
Három ősz

 

SAJTÓVISSZHANG

“Páratlan és rémisztő a magyarok nemtörődömsége” – Esszékötet az elmúlt 30 évről (Tóth Richárd, hvg.hu, 2019. október 7.)

A pluralizmustól az eklekticizmusig (Laczó Ferenc, ÉS – LXIII. évfolyam, 34. szám, 2019. augusztus 23.)

Kié Európa jövője? (Huszár Ágnes, Revizor Online, 2019. július 29.)

Nyolcvankilenc kontra kilencven (Zöldi László, Új Írás, 9. szám, 2019. július)

A változások sodrásában (részlet L. Ritók Nóra esszéjéből, Új Írás, 9. szám, 2019. július)

Kritika a Magyar Hang 2019/4. számában (2019. június 14.)

Földes György esszéjének rövidített változata: A globalizáció, mint erkölcsi probléma (Népszava, 2019. június 2.)

A túlkapás a Fidesz legfőbb politikája (Lakner Zoltán, 168 óra, 2019. június 1.)

Gyurgyák János esszéjének rövidített változata: A magyar elit elcecíliásodása és más rendszertünetek (Válasz Online, 2019. május 21.)

 

 

KORÁBBI KÖNYVBEMUTATÓINK

 

A kötetet 2019. június 18-án mutattuk be a Három Hollóban.

Résztvevő szerzők: Donáth László, Földes György, Romsics Ignác, Spiró György
Moderátor: Babarczy Eszter

 

 

2019. szeptember 17. 

Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)

Résztvevők: FÖLDES GYÖRGY, MARKÓ BÉLA, SPIRÓ GYÖRGY

Videó: hamarosan…