Akció!

Szekértáborharc

Eredmények a politikai megosztottság okairól és következményeiről

1000 Ft

111 készleten

ISBN: 978-963-338-443-5 Kategóriák: ,

Megjelenés: 2019

Oldalszám: 144

Leírás

A magyar politikára vonatkozó megállapítások egyik nagy közhelye, hogy pártos értelemben erősen megosztott ország vagyunk. Egybehangzó vélemény, hogy Magyarországon túlságosan mélyen megosztott a társadalom gondolkodása a politikai oldalak mentén, és hogy a megosztottság a szűken vett politikai kérdéseken kívül az élet számos más területére is kihat. Az is általános meglátás, hogy ez összességében károsnak tekinthető. A közvélekedés magasnak érzi a pártosság abszolút szintjét – a leggyakrabban az hangzik el, hogy a magyarok túlságosan pártosak ahhoz képest, ami az ország működése szempontjából kívánatos lenne –, és magasnak érzi a relatív szintjét is, azaz általános vélemény, hogy a pártos megosztottságok mélyebbek, mint sok más országban. A pártosság szintjével kapcsolatban tehát az a laikus intuíció, hogy túl erős a kívánatoshoz képest, és erősebb, mint máshol. Ezt a szokatlanul egységes állásfoglalást tekintve meglepő, hogy idáig nem született olyan empirikus, összehasonlító kutatás, ami a pártkötődésből fakadó elfogultsággal, illetve a pártkötődések mentén kialakuló társadalmi megosztottsággal részleteiben foglalkozott volna, holott úgy tűnik, a politika e vonását széles körben problémaként érzékelik. Jelen könyv ezt a hiányt igyekszik betölteni azáltal, hogy a pártos elfogultság és annak országos szintű megjelenési formája, a pártos polarizáció vizsgálatára, mérésére, illetve okainak és következményeinek feltárására vállalkozik. Mennyire polarizált pártos értelemben a magyar politikai kultúra a többi európai országhoz képest, van-e európai vonatkozásban bármi különleges e téren a magyar választók politikai viszonyulásaiban? A kérdés demokráciaelméleti tétje is jelentős. Nem világos ugyanis, hogy jó-e valamire a megosztottság, azaz milyen hatása van a demokratikus működés különböző vetületeire nézve. A kutatás mindezek mellett erős módszertani fókusszal is bír. A könyvben bemutatott új mérési megközelítés ezzel az irodalom egy komoly módszertani hiányosságára kínál megoldást, nevezetesen arra, hogy a pártosság fogalmának egy nagyon lényeges olyan elemét jeleníti meg a mérési módszerben, nevezetesen a pártos elfogultságot, ami az eddigi mérőszámokból hiányzott. Így a könyv módszertani célja egy új, a leggyakrabban használt definíciókhoz jobban illeszkedő, a pártosság véleményalkotásra gyakorolt hatását a korábbi mérési módoknál jobban tükröző, nemzetközi összehasonlítás céljára használható mérőszám kidolgozása.

Érdekelhetnek még…