Leírás
A kötet célja nem a KGST történetének megírása; nem gazdaságtörténeti ihletettségű, hanem politikatörténeti a megközelítése. Nem tudja megoldani, de érinti azokat a nagy jelentőségű kérdéseket, amelyek a KGST-vel kapcsolatban felvethetők és amelyek persze túlmutatnak azon, például azt, hogy mi volt az ún. szocialista világrendszer, illetve európai részeinek helye és szerepe a világrendszer egészében az 1949 utáni évtizedekben fennállása végéig. A szervezet egész története során, eltérő mértékben az autarkia irányába tolta a tagországokat, avagy ez a tétel nem állja meg a helyét? Játszott-e szerepet a világkereskedelem liberalizálásában, avagy sem? Milyen mértékű volt hatása a harmadik világban avagy a szomszéd európai térségben, a Közös Piac és az azon kívüli országokban? Vagyis milyen regionális szerepet töltött be? (Kevéssé foglalkozik azonban a harmadik világgal való kapcsolatokkal, tekintettel arra, hogy ez a KGST kisországok között nem okozott különösebb konfliktust.)
Ami a KGST belső viszonyait illeti a modernizációs paradigma léte avagy nem léte az egyik kérdés, illetve a modernizáció hatékonyságának, illetve kudarcosságának története az, amit érintenünk kell. Milyen szerepet játszott a KGST a félperiférikus állapotban való megragadásban? Vajon a Szovjetunió gyarmattartó vagy gyarmat volt a szervezet hosszú története során, egyáltalán milyen szerepe volt a régió homogenizációjában? Egységes volt, vagy inkább széttagolódott a kelet-európai gazdasági nagytér Moszkva szárnyai alatt? A kétoldalú és sokoldalú gazdasági együttműködést mennyiben segítette és mennyiben fékezte a szervezet tevékenysége? Volt-e ebben érdemi szerepe a szovjeteknek?
A KGST hatékonysága is nyitott kérdés. Egyes interpretációk egyenesen károsnak, mások jórészt közömbösnek, érdektelennek ítélik a szerepét különösen a Közös Piac hatékonyságának viszonylatában. Vajon mi ebben az igazság?
Ezeket a kérdéseket érinti a kötet, de nem vizsgálja szisztematikusan, így határozott választ sem tud adni rájuk. Ugyanakkor rávilágít arra, hogy egyes időszakokban a szervezetnek más és más volt a szerepe a nemzetgazdaságok együttműködése szempontjából, illetve megfogalmaz hipotéziseket, amelyekre csak – a szervezet mindenoldalú, a KGST központi és a nemzeti források nemzetközi összehasonlító elemzésével elvégzett – átfogó történetének megírása adhat választ.
