Leírás
1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a „vas és acél országának” felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, természeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit.
Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek – akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük – máig ható következményei vannak.
Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszonyokra; főképp a mezőgazdasági „újításokra”, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.
BORVENDÉG ZSUZSANNA történész
A tatabányai Bárdos László Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, majd 2001-ben jogász diplomát szerzett a PPKE Jog- és Államtudományi Karán. 1999-től a Történeti Hivatal, később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.
Jelenleg a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe Magyarország második világháború utáni története, különös tekintettel a Kádár-korszakra.
Eddig megjelent műve:
Újságírásnak álcázva. A Nemzetközi Újságíró Szervezet Magyarországon
Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2015
PALASIK MÁRIA történész
A pestszentlőrinci Steinmetz Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban az ELTE BTK-n szerzett diplomát, majd 1983-ban egyetemi doktor, 1995-ben a történettudomány kandidátusa lett. 2005-ben habilitált az ELTE-n.
Szakmai pályáját középiskolai tanárként kezdte, majd 1986 és 2006 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, 1997-től egyetemi docens. 2002–2005 között Széchenyi István ösztöndíjas. 2003-tól az Európai Bizottság Jean Monnet professzora.
2006-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos főmunkatársa, 2011-től a Kutatási Osztály vezetője. 2007–2008-ban az állambiztonsági iratok átadásának értékelésére létrehozott szakértői bizottság tagja, 2010-ben pedig az 1990 előtti állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisa adatainak felülvizsgálására létrehozott tanácsadó testület tagja. Kutatási területe döntően Magyarország legújabb kori történelmének 1944–1956 közötti időszaka.
Műveiből:
A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944–1949
Budapest, Napvilág Kiadó, 2000
Kovács Béla. 1908–1958
Budapest, Occidental Press – Századvég Kiadó, 2002
A műegyetemisták odüsszeiája, 1944–1946
Budapest, Műegyetemi Kiadó, 2006
Félelembe zárt múlt. Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben
Budapest, Napvilág Kiadó, 2010
Chess Game for Democracy. Hungary between East and West: 1944−1947
Montreal & Kingston, McGill-Queen’s University Press, 2011
SAJTÓVISSZHANG
Horváth Gábor: Könyvajánló: Borvendég–Palasik: Vadhajtások. (Eredetileg megjelent: Hegyalja. Ménfőcsanaki havilap. 2016. 7–8. 6.)
Becsei Attila: „Elvenni a természettől azt, amit akarunk”. Kommentár, 2016/5.
Murányi Gábor: Citromnagyhatalmi álmok. Könyv Guru. 2016. március 2.
Petrás Éva: Borvendég Zsuzsanna–Palasik Mária: Vadhajtások. A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon, 1948–1956. Századok, 2016. 1. 229–231.
Barotányi Zoltán: A magyar narancs valódi titka. Magyar Narancs, 2015. 49. december 3.
Kerényi-Nagy Viktor könyvismertetése a Magyar Biológiai Társaság 1470. szakülésén. 2015. november 9.
HVG Hetilap, 2015. 33. augusztus 12.
Szegő Iván Miklós: Így bukott el az állami citromfelelős. hvg.hu, 2015. június 30.
Lakatos Artúr Lóránd: A „magyar narancs”. Belvedere Meridionale, 2015. 4. 156–157.
Pálné Kovács Ilona: A hatalom vadhajtásai. Múltunk, 2015. 4. 241–246.
KÖNYVBEMUTATÓ
A kötetet az ELTE Füvészkertjében mutatta be 2015. április 17-én Dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója és Dr. Orlóci László botanikus, az ELTE Füvészkert igazgatója.
