Leírás
Balogh Sándor úgy képvisel humanista, demokratikus és nemzeti érdekeket, hogy egyetlen pillanatig sem adja fel a tudós objektivitását, forrástiszteletét és bátorságát. Azok közé a kivételes képességű és látásmódú történészek közé tartozik, akik Magyarország társadalma, politikai rendszere, uralkodó ideái tanulmányozása során nem tévesztik szem elől azt, hogy Magyarországon komoly elemzéseket végezni, csakúgy mint a gyakorlati politikában részt venni, a nemzetközi környezet meghatározó szerepének figyelembevétele nélkül nem lehet.
Balogh Sándornak volt bátorsága ahhoz, hogy valósképet rajzoljon a második világháború utáni Magyarország jövője formálásában jeleskedő nagyhatalmak cinizmusáról és önzéséről, csakúgy mint a háború után felszínre kerülő különféle irányzatú magyar politikai erők szűklátókörűségéről és vazallusi mentalitásáról.
Most, az ezredfordulóhoz közeledve központi kérdés az, kialakul-e Magyarországon egy olyan szellemi csoportosulás, amelyelkötelezett a magyar nemzet iránt, van kitartása a tisztességes és kemény munkához, van bátorsága az elfogulatlan önvizsgálathoz és ítéletalkotáshoz, van tehetsége az összefüggések meglátásához és van alkalma nézetei érvényesítésére. Ha létrejön egy ilyen alkotóműhely, akkor az biztosan építhet Balogh Sándor munkásságára.
TARTALOM
Balogh András: A magyar külpolitika és a nemzetközi rendszer
(Reflexiók Balogh Sándor műveinek újraolvasásához) 7
Berényi Sándor: A magyar közigazgatás újjászervezése 13
Diószegi István: Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. június) 25
Erényi Tibor: Parlamentarizmus Magyarországon az 1945 előtti évtizedekben 31
Feitl István: A magyar ifjúság az 1960-as években 43
Föglein Gizella: A nemzeti kisebbségek jogállása Magyarországon (1945-1993) 57
Földes György: Kádár János és a nemzet (1956. november) 65
Földesi Margit – Szerencsés Károly:
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Magyar Szabadság Párt 73
Fülöp Mihály: Az „új Potsdam” (A Bevin-terv és a Külügyminiszterek Tanácsa német béketárgyalásai) 81
Gergely Jenő: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatáról (1920-1990) 93
Glatz Ferenc: Európaiság, nyitottság, nemzeti kultúra (A százesztendős Eötvös Kollégium) 103
Horváth Jenő: Magyarország olasz diplomaták szemével (1944-1948) 119
Hubai László: Nógrád-Hont vármegye képviselő-választási eredményei (1939-1947) 129
Hunyady György: A XX. század magyar történetének megítélése
a közgondolkodásban: a rendszerváltás tükröződése és hatása 143
Izsák Lajos: Polgári pártok Magyarországon (1944-1956) 155
Kállay István: Társadalmi szervezkedés Székesfehérvárott a XX. század elején
Kardos József : Legitimista gondolkodók az 1930-as évek derekán (Griger Miklós, Pethő Sándor) 171
Kende János: Adalékok egy könyv történetéhez (Ahogy én láttam…) 181
Kirschner Béla: A Földművelésügyi Minisztérium 1918. novemberi földreform-értekezletéről 187
Kis Aladár: Másként is lehetett… (Emlékek és gondolatok Budapest
1942. szeptember 4-i és 9-i szovjet bombázásáról) 197
Kisfaludy Gyula: A Gazdasági Főtanács megalakulása 205
Korom Mihály: A Rákosi-uralom legfőbb törvénysértő szerve és fő felelősei 217
Krausz Tamás: Az oroszországi rendszerváltó történetírás csapdája 229
Nagy József: Vázlat a parasztság gazdasági és társadalmi helyzetének vizsgálatához az 1950-es években 241
Németh József: Iparpolitika és mérnökképzés kezdetei Magyarországon 253
Polányi Imre: Mester és tanítvány (A. Hlinka és J. Tiso) 261
Pölöskei Ferenc: A földreform a pártok, politikai irányzatok programjaiban (1919-1944) 269
Pritz Pál: A Haushofer-jelenség 279
Romsics Ignác: Az 1945 és 1948 közötti magyar történelem a magyar historiográfiában 293
Ságvári Ágnes: A centralizáció és konfrontáció történeti-gondolati előzménye 301
Salamon Konrád: A népi gondolat politikai erővé válása 311
Sípos Levente: A magyar nőmozgalom történetéről (1944-1956) 321
Sípos Péter: A magyar társadalom fejlődésének új feltételei a második világháború előestéjén és a háború időszakában (1938-1945) 331
Szabolcs Ottó: A magyar értelmiség két világháború közötti munkanélküliségének történetéhez 341
Szakács Sándor: Az első „ötéves” terv és „elfolyási csatornái” 351
Székely Gábor: A politikai pártok társadalmi bázisáról 369
Szilágyi Péter: A jog és a magyar átmenet 377
Vida István: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány átalakítása 1945 júliusában és a szovjet diplomácia 389
Balogh Sándor munkáinak összegyűjtött bibliográfiája. (Összeállította: Föglein Gizella) 419
