A magyar állam és a nemzetiségek

A nemzetiségi kérdés nem elhanyagolt kutatási területe a magyar tudománynak, de történeti szakirodalma ritkul a jelen felé haladva, s az utolsó fél évszázadról egyenesen szegényes.
Jelen kötet az első, amely másfél évszázados időívben (1848-1993) fogja át a témakört, közelebbről az idevágó jogforrásokat gyűjtve egybe. Felsorakoznak benne a kifejezetten a nemzetiségi ügyeket szabályozó törvények, rendeletek, országgyűlési határozatok, továbbá azon jogalkotások megfelelő fejezetei, paragrafusai, amelyek a nemzetiségekre vonatkoznak: a képviselőháznak a nemzetiségek jogairól Szegeden 1849. július 28-án hozott határozatától – az 1868-as nevezetes liberális nemzetiségi törvényen és a nemzetiségellenes éllel elfogadott 1907-es ún. Lex Apponyin át – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXXVII. törvényig.
A 137 jogszabályt, függelékként, hozzájuk kapcsolódó politikai megnyilatkozások, programok, nemzetiségi petíciók, jelentések, párthatározatok, jogtörténeti elemzések követik; olyan ismert személyiségek írásai, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Teleki László, Jászi Oszkár, Teleki Pál, Gratz Gusztáv, Bethlen István, Szabó Dezső, Szekfű Gyula.

Sajtóvisszhang:

Népszabadság, 2002. április 9.

Népszabadság, 2002. augusztus 10.

Tilkovszky Loránt recenziója. Századok, 2003/1.szám, 234-237.o.