A viharos kilencvenes évek

A globalizáció és visszásságai című könyv Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és a hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik – hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból.

Bizonyos szempontból ez az időszak a valódi eredmények és a valódi gazdasági növekedés évtizede volt. Ebben a hatásos, elemző beszámolóban Joseph E. Stiglitz bemutatja, miként gerjesztették mesterségesen az Amerikai Egyesült Államokban a fellendülést a túlzó liberalizálással, a vezérigazgatók beteges „ösztönzőgyártásával”, és az immár felügyelet nélküli érdekellentétekkel. Felfedi az USA és a világ gazdaságaiban a bűvészmutatványokkal saját vállalataiktól pénzt eltulajdonítók által okozott kár teljes mértékét. Stiglitz jelentős részt vállalt az évtized számos politikai döntésében: elismerőleg szól a Clinton-adminisztráció törekvéseiről, emellett bírálja is, amiért gyakran nem váltotta be őket, különösképpen azért, mert számos esetben meghajolt a nagy pénzügyi érdekek előtt. Elsőként itt fedi fel a politikai döntéseket megelőző heves viták és nézeteltérések természetét.

A viharos kilencvenes évek némiképp egy tanmesére hasonlít, amely leírja, miként kapták meg a korrupt és a pénzsóvár emberek a megérdemelt büntetésüket. Stiglitz azonban az 1980– 1990-es éveket uraló és még ma is élő szabadpiacos „mantrának” az összefüggő és meggyőző alternatíváját ajánlja. Bebizonyítja, miért nem hasznos a kapzsiság – sem a vállalatok, sem az emberek, sem a társadalmak számára –, valamint miként vezet az ellenőrizetlen pénzsóvárság csaláshoz, torzuláshoz és katasztrófához. A szerző amellett érvel, hogy – a washingtoni konszenzus által támogatott elképzelés helyett, miszerint a szabadpiac a jólét motorja – a tartós növekedés elérésének és a hosszú távú hatékonyságnak a legjobb módja a kormányzat és a piac megfelelő egyensúlyának megtalálása, emellett mind a vállalatokat, mind a gazdaságot bizonyos mértékben a bizalom és a másokkal való törődés kell hogy szabályozza. Ez nem csupán erkölcsileg helyes – ez jó a gazdaságnak is. A könyv inspiráló leírással zárul arról, mit tehetünk a világ gazdaságainak tisztességesebb és stabilabb útra történő tereléséért.

Joseph E. Stiglitz a 2001. évi közgazdsági közgazdasági Nobel-díj kitüntettje a nemzetközi sikerű A globalizáció és visszásságai című könyv szerzője. 1993-tól 1997-ig tagja, majd elnöke a Közgazdasági Tanácsadók Testületének, ezt követően a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza 1997-től 2000-ig.

SAJTÓVISSZHANG

Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. július-augusztus

Élet és Irodalom, L. évf., 35. sz., 2006. szeptember 1.