Iparpolitika és Budapest a Kádár-korszakban

A Kádár-korszak nagymértékben alakította Magyarország arculatát, jelentős hatást gyakorolt az ország gazdasági és társadalmi viszonyaira. Ezzel együtt a politikai rendszer felépítménye nem bizonyult homogénnek, a különböző pártszervezeti, szak- és államigazgatási szintekhez eltérő társadalmi, gazdasági és politikai csoportok és az általuk alakított erőterek kapcsolódtak.

Mindez fokozottan igaz volt Budapestre. A főváros modernizálását sok területen lassította a szocialista berendezkedésre jellemző egyenlősítő politika, s ez feszültségeket keltett. Különösen markánsan jelentkezett ez az iparfejlesztésben. Mind helyi, mind országos szinten állandósult a forrásokért folytatott küzdelem a párt országos és helyi szervei, a vállalatok, a minisztériumok és a Fővárosi Tanács között. Az ágazati jellegű iparpolitika és a Budapesttel kapcsolatos iparfejlesztési politika képviselőinek konfliktusai így meghatározták a gazdasági irányvonalat, de ez a küzdőtér lehetővé tette azt is, hogy megjelenjenek alternatív, a központi akarattól független folyamatok.

Ezeket térképezi fel a szerző a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelyében folytatott kutatásában, elősegítve a Kádár-korszak budapesti és országos iparpolitikájának megismerését.

Kondor Attila Csaba (1981) geográfus és jogász, jelenleg az Aquaprofit Zrt. terület- és településfejlesztési üzletágának igazgatója. Társadalomföldrajzból doktorált 2011-ben, disszertációja Téralkotó normák és területi szabályozás címmel az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának gondozásában jelent meg.

A szerző egyik fő kutatási területe, egyben jelen monográfia alapja a Budapesttel kapcsolatos, 1956–1990 közötti iparpolitika vizsgálata abból a szempontból, hogy az egyes politikai és gazdasági döntéshozatali szintek, illetve a keletkezett szabályok milyen hatással voltak a város gazdaságára és a főváros területi szerkezetére. A kutatást a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelye támogatta.