Leírás
A szerző a Standford Egyetem professzoraként lett Clinton elnök gazdasági tanácsadója, majd a Világbank alelnökeként és vezető közgazdászként dolgozott. 2001- ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. Visszavonulása óta a New York-i Columbia Egyetemen tanít. 2002-ben megjelent könyvében Stiglitz a globalizációt mint a világgazdaság fokozódó integrációját nem veti el, de keményen bírálja az IMF gyakorlatát. A szerző szerint a bajok fő forrása a neoliberális dogmákhoz való ragaszkodás, az intézmények gazdasági jelentőségének és szerepének figyelmen kívül hagyása, illetőleg az IMF vezető köreit jellemző politikai manipuláció. Stiglitz a keynesi koncepciót követi, amennyiben a bajok megoldásaként a hangsúlyt a stabil gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatás, az életszínvonal és a politikai demokrácia értékeire helyezi. A szerző összegző módon, bennfentes információkkal és közvetlen stílusával hitelesíti az IMF és a Világbank tevékenységét már a nyolcvanas évek elejétől érintő bírálatokat.
