Eszmélet 133.

• Pártrendszer és hegemónia
• Az ukrajnai háború anatómiája
• Az államszocializmus képe a tankönyvekben
• Kapitalizmus – túlmunka – kiégés
• Antikapitalista alternatíva és osztályviszony

TARTALOM

Interjú 

Egy háború anatómiája. Krausz Tamás és Bartha Eszter beszélgetése

A kapitalizmus alternatívája a szolidáris osztályviszony.Gerőcs Tamással Marikovszky Andrea beszélget

Asztal körül 

Szigeti Péter: Pártrendszer és hegemónia. Az Eszmélet körkérdése elé

A „milyen a politikai tagoltság?” elvont szempontját hazánkra, itt és most alkalmazva kérdeztünk meg neves szakembereket az országgyűlési választások előtt (tudva, hogy válaszaik csak április 3-a után fognak megjelenni): Hogyan értelmezi a magyar politikai tagoltság alakulását, törésvonalait, bő három évtized dinamikájának és a jelenlegi tendenciáknak a figyelembe vételével? Volt, aki komoly elemzést írt, mások követve a körkérdés műfajának sajátosságait és terjedelmi megkötéseit, esszéisztikusabban, publicisztikusan válaszoltak

Böröcz József: Függő

Hegyi Gyula: Fóbiákkal manipulálják a magyar társadalmat

Wiener György: A politikai tagoltság változásai

Antal Attila: Végzetes törésvonalak az ökológiai és klímaválság korában

Szoboszlai György: A politikai tagoltság főbb jellemzői a hazai kapitalizmus intéz­ményes kiépülésének folyamatában

Szigeti Péter: Túl a számokon. A hosszabb távon ható eszmei tényezők szerepe a domináns pártrendszer (2010–2022) kialakulásában

Történelem 

Mezei Bálint: Az államszocializmus képe a magyarországi középiskolai tankönyvekben. A fősodor narratívái (1990–2010) 

A tanulmány kísérletet tesz, hogy bemutassa a magyar államszocializmus közokta­tásbeli képét három, a fősodorhoz tartozó, 1990 és 2010 között kiadott középiskolai tankönyv alapos elemzése útján. A rendszerváltást követően, 1990-ben a teljes magyarországi általános és középiskolai tankönyvpiacot liberalizálták, ami lehetővé tette a tanárok számára a különféle tankönyvek, s így az eltérő történelmi narratívák közötti választást. Általánosságban elmondható, hogy a három elemzett tankönyv az államszocializmus objektív ábrázolására törekedett, különösen a Kádár-korszak (1956–1989) és az ún. gulyáskommunizmus (1963–1985) évtizedei vonatkozásá­ban. Ugyanakkor ezen mainstream narratívák sem teljesen kiegyensúlyozottak, és a tankönyvek fogalomhasználata nem egyértelmű

Tóth Zsolt: Adalékok az osztrák lakosság elleni második világháborús katonai erőszak megítéléséhez

A szerző művében vázolja az Ausztria keleti felének szovjet felszabadítása utáni politikai helyzetet. Kitér a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakok osztrák irodalmának egyes sajátosságaira, illetve vizsgálja néhány bizonyító erejűnek vélt dokumentum megbízhatóságát. Végül röviden elemzi a magyar emlékezetpolitikai irodalomban megjelenő állítások forrásainak vitatható erősségét

Zima Richárd: Párhuzamok a közép-kelet-európai neomarxista ellenzéki mozgalmakban

A tanulmány azon négy ország – Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia – neomarxista gondolkodóit és mozgalmait kívánja bemutatni, a köztük létrejött párhuzamokat felderíteni, amelyekben az ellenzéki neomarxizmus politikai és mozgalmi szerephez jutott. A dolgozat időbeli spektruma a „hosszú hatvanas évek” marxista reneszánsza

Asszociációk 

Olga Bajsa: A Majdan eszkatológiája

2013–2014 fordulóján, a kijevi főtéren, a Majdanon zajló eseményekről nem elsősorban azok véres jellege rögzült a nyugati és a magyar értelmiségben, hanem az európai értékek képviseletének nagyszerűsége. Akik a történéseket már akkor aprólékosan követték, azok számára nem volt kérdés, hogy államcsíny zajlott az egyébként is szél­sőséges hatalmi vetélkedésekkel terhelt országban. Olga Bajsa erről szóló kötetének magyarul is olvasható fejezete azzal döbbentheti meg az olvasót, milyen inkvizítori kérlelhetetlenséggel léptek fel a Majdan hívei ellenfeleikkel szemben. Ezen keresztül némi magyarázatot kaphatunk arra is, miért oly kibékíthetetlenek az ellentétek a mai Ukrajnában

Olvasójel

Éber Márk Áron: Kiégve. A túlhajszoltság nemzedéki és osztályvonatkozásai a kapita­lista világrendszer centrumaiban és a (fél)perifériáin

Tütő László: Nihilista kommunizmus. (Minden vásárlóra gyerekvért fröcsköl a kapitalizmus)

Jakab Attila: Prohászka Ottokár, a politikus