Genderőrületek Németországban és Magyarországon

Magyarországon Kövér László házelnök 2015-ös beszéde révén került be a genderőrület kifejezés a köztudatba. Németországban ez akkor már bevett fordulat volt, az Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországnak (AfD) párt és az új jobboldali Junge Freiheit folyóirat kampányai, valamint Birgit Kelle publicista-aktivista írásai révén. De mi is az a genderőrület? Ha hihetünk a jobboldalnak, egy totalitárius ideológiáról van szó, amely felszámolná a nemek különbözőségét, lerombolná a férfi és nő házasságán és gyerekvállalásán alapuló családformát, terjesztené a homoszexualitást és a transzneműséget, és elbizonytalanítaná a gyerekeket szexuális orientációjukban és nemi identitásukban. Ez az aggodalom a 2010-es évek közepe óta számos országban, köztük Németországban és Magyarországon is, áthatja a radikális jobboldal beszédmódját a „gender” fogalmával kapcsolatban. De miért került napirendre ez a téma? És van-e ennek az aggodalomnak bármi alapja?

A kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ. Arra kíváncsi, hogy a németországi és magyarországi radikális jobboldal – az AfD, illetve a Fidesz–KDNP és értelmiségi holdudvaruk – miért és hogyan használják a „gender”-t a politikájukban. De arra is, hogy a „gender” válságnarratívába helyezése a jobboldal részéről hogyan függ össze a nyugat-európai és észak-amerikai ún. progresszív szereplőknek a gender fogalmára hivatkozó politikai követeléseivel: legyen szó férfiak és nők, különnemű és azonos nemű párok egyenlőségéről, vagy éppen a 2010-es évek dereka óta szakpolitikai szinten egyre inkább testet öltő transz- és queer-követelésekről. Vajon ezek hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy a jobboldal „genderőrületet” kiált? A kötet ezt a jelenséget igyekszik feltárni, a genderőrületet különféle jelentésekben – vádként, ellenségképző diskurzusként és létező gyakorlatként.

A kötet állítása szerint az ellenzékből politizáló AfD (és a német új jobboldali értelmiség), valamint az alkotmányozó többséggel bíró Orbán-rezsim szinte azonos diszkurzív stratégiát követ a „gender”-rel kapcsolatban: az eltérések nem ideológiaiak, hanem a szereplők hatalmi pozíciójából fakadnak. Megfigyelhető az is, hogy ami az egyik országban történik, az a másik ország jobboldali „gender”-politikájában hivatkozási alappá válik. Az Orbán-rezsim belpolitikailag hasznosítja a centrumországokban – köztük Németországban – megjelenő LMBT-mozgalmi követeléseket, polarizáló retorikájának és válságnarratívájának alátámasztására. A német új jobboldal számára pedig az Orbán-rezsim a bizonyíték, hogy „van alternatíva”. A kötet az ún. progresszív szereplők politikai követeléseire is kitér: bemutatja, hogy ők hogyan törekszenek hegemóniára a „gender” kérdéseiben, és az hogyan biztosít termékeny talajt a jobboldal genderellenes üzeneteinek.

A könyv a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) sorozatának legújabb kötete.

KÖNYVBEMUTATÓK

Könyvbemutató a Lumen Kávézóban (2022. október 6.). Balogh Lídia, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel, továbbá Kiss Viktorral, Mészáros Györggyel és Nógrádi Noával.

Könyvbemutató Pécsen, a Szabadkikötőben (2022. október 10., beszélgetőtársak: Bozsoki Petra és Holpár Anna)

VISSZHANG

Ki is van itt megőrülve? Középpontban a gendertéma (Szerbhorváth György recenziója az Átlátszó.hu-n, 2023. április 15.)

Gendercsillagok (Juhász Borbála recenziója a Revizor – a kritikai portálon, 2023. február 5.)

Genderügyben gyakorlatilag a fogalmak átírása zajlik – Laborczi Dóra interjúja Kováts Eszterrel(Könyvesmagazin, 2022. október 27.)

„A fogalmat megmenteni és magyarázni kidobott energia.” Kötetbemutató (2022. szeptember 22., Kelet Kávézó és Galéria) – Gulyás Márton beszélgetett a  szerzővel és Lakner Zoltánnal.

„Genderkritikám ellenére sem tudom védeni a kormánypolitikát” – kétoldali őrületekről írt könyvet a kutató (Laky Zoltán interjúja, Válasz Online, 2022. szeptember 13.)

Miért vált a genderügy a Fidesz fő politikai termékévé? Beszélgetés Kováts Eszterrel (Új Egyenlőség, Piros Podcast, beszélgetőtárs Kiss Ambrus, 2022. szeptember 8.)

Kováts Eszter: Arról szól a vita, mi a férfi, mi a nő. Ezeknek a fogalmaknak az átalakítása mindenkit érint(Nagy Gergely Miklós interjúja, 24.hu, 2022. augusztus 3.)