Kárpátalja a cseh és a szovjet politika érdekterében 1920-1945

„A történelem forgószele az első világháború vége felé, s az azt követő negyedszázad során igen érzékenyen érintette Kárpátalját. Radikális és sokszor ellentétes irányú politikai változások több nemzedék életét tették labilissá, sanyarúvá sorsát-létét, sokakat kényszerítettek távozásra erről a vidékről, vetettek alá a legkülönfélébb megpróbáltatásoknak. A változások általában nem annyira a hőn óhajtott felemelkedést vagy a demokratikus és nemzetiségi jogok kibővítését hozták (minden hangzatos ígéret ellenére), hanem az újabb megpróbáltatások útjára vezették az itteni közösségeket.

Eközben (éppen a nemzeti öntudat és érzékenység további erősödésének szakaszában) mind gyakoribb vendég lett a tájon a nyugtalanság, a nemzeti-nemzetiségi hovatartozást és érdekeket még inkább semmibe vevő fortély és a félelem. A XX. században ugyanis az itt lakó népek akaratától függetlenül országhatárok és politikai rezsimek váltogatták egymást, mégpedig úgy, hogy abba nem volt beleszólása a kárpátaljai népességnek. Ezekről érdemben soha meg nem kérdezték, népszavazások sem voltak. Így alakulhatott ki az a paradox állapot, amikor egy-egy kárpátaljai család tagjai úgy élték életüket egymást követő 4-5 államalakulat keretében, váltak más és más ország állampolgáraivá, hogy közben át sem lépték községük-városuk határát” – írja a szerző, a Moszkvában élő magyar történész az 1920-1945 közötti sorsforgató évtizedeket főleg a diplomáciai lépések szemszögéből megvilágító könyvében.

A kismonográfiát elsősorban az érintettek és a határainkon túl élő magyarság története iránt érdeklődő olvasóközönség figyelmébe ajánljuk.

SAJTÓVISSZHANG

Magyar Tudomány, 1999/4. szám