Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében

„Doberdo! Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, a legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – olvashatjuk a kötet borítóján látható József főhercegnek, az első világháború során a Doberdó-fennsíkon harcolt temesvári VII. hadtest parancsnokának háborús emlékirataiban. 100 évvel az események után azt gondoljuk, hogy ez még inkább igaz.
A Monte San Michelén és San Martinóban, a fennsík védelmének két legfontosabb helyszínén több mint egy éven keresztül tíz, az egykori Magyarország területéről kiállított ezred védelmezte az akkori közös hazát. Harcaik nyomán lett történelmünkben a Doberdó gyászosan szomorú emlékű, szimbolikus jelentőségű fogalom, amely azonban – valljuk – küzdelmük nyomán a magyar katonai helytállás és hősiesség jelképe is. Emlékükre és tiszteletükre íródott ez a könyv.

Kiadja a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány

SAJTÓVISSZHANG

Révész Béla: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében

Révész Béla: „Egyetlen ember és egy egész alakulat kálváriája”

Tari Tamás: Egy halálmező krónikája

Ferdinand Vrábel: Recenzie (Vojenská História)

Margittai Gábor: Halálmező