Leírás
Az államszocialista korszak egészét tekintve inkább Takács Tibor állítása állja meg a helyét, amely szerint „az állambiztonság hálózati neme – az állambiztonság egészéhez hasonlóan – férfi volt”. Ez annál is inkább igaz, mivel az ügynökhálózati hierarchia legkvalifikáltabb csoportjához tartozó titkos munkatársak körében szinte elhanyagolható volt a jelenlétük. A titkos munkatársnők száma 1973-ban 4%-ot tett ki, viszont 1989-ben a 3%-ot sem érte el, ami legalábbis megkérdőjelezi, hogy a nők lassú társadalmi emancipációja nyomán növekedett volna állambiztonsági megbecsültségük. (Somlai Katalin: „Dudás Éva”, „Angelica”, „Medika” és társaik. Titkos munkatársnők a magyar hírszerzés olasz frontján 1945 és 1989 között)
A kötetek legfontosabb törekvése az, hogy újszerű módon ábrázolják a kelet-európai szocialista országok globalizációjának dinamikáját. Ebben a tekintetben nem állnak egyedül, mivel számos, az ezredforduló után született, a hidegháború időszakával foglalkozó mű több tekintetben új megvilágításba helyezt a kelet-európai államszocialista országok globalizációját. Az itt bemutatott tanulmányok azonban minden eddiginél határozottabban és sokrétűbben érvelnek amellett, hogy a kelet-európai régió 1945 utáni globalizációja nem csupán jóval erőteljesebb volt az eddig széles körben feltételezettnél, hanem annak időbeli alakulása is sajátos mintát követett. (Tomka Béla: Alternatív vagy korlátozott globalizáció? A szocialista rendszerek nemzetközi kapcsolatainak új értelmezéseiről)
VISSZHANG
Társadalmi nem a történetírásban – podcast Somlai Katalinnal és Fedeles-Czeferner Dórával, a szám szerzőivel. A beszélgetést vezeti Takács Róbert felelős szerkesztő (Klubrádió, Szabad a pálya, 2023. június 28.)
Nőtörténet(ek). Folyóirat + tematikus szám. Ajánló a Múltunk aktuális számáról. HVG – Szellem | plusz (2023. június 22., 53. o.)
TARTALOM (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel)
NŐTÖRTÉNET
- Somlai Katalin: „Dudás Éva”, „Angelica”, „Medika” és társaik. Titkos munkatársnők a magyar hírszerzés olasz frontján 1945 és 1989 között
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.1
Ismertető - Lőrincz Andrea: A második világháborút követő felelősségre vonás megéléstörténetei a (színész)női életutakban
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.2
Ismertető - Grexa Izabella: „Ha én annyit keresnék, mint ön, Gáspár elvtárs, akkor nem ragaszkodnék a második műszak keresetéhez…” Női panaszlevelek a Kádár-korszakból
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.3
Ismertető - Alabán Péter: Nők férfiak nélkül. Társadalmi és nemi szerepek az 1970-es évek munkástársadalmában és a filmvásznon
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.4
Ismertető - Fedeles-Czeferner Dóra: Milyen volt magyar emigráns nőnek lenni a két világháború közötti Szovjetunióban? (ZALAI Katalin: „Idegenbe szakadt hazánk lányai”. Magyar nők szovjet emigrációban a két világháború között. Napvilág Kiadó, Budapest, 2022. 364 p.)
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.5
TANULMÁNYOK
- Tóth Imre: Bánffy Miklós a magyar külügyminisztériumban (1921–1922)
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.6
Ismertető - Miklós Dániel: Sugár András Dubček-interjúja és a könyvkiadás helyzetének változása 1989-ben
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.7
Ismertető
SZEMLE
- Agárdi Péter: Új, tudományos narratíva József Attiláról
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.8
(TVERDOTA György: Gondoljátok meg, proletárok I. Az ifjú József Attila. Osiris Kiadó, Budapest, 2021. 887 p.) - Tomka Béla: Alternatív vagy korlátozott globalizáció? A szocialista rendszerek nemzetközi kapcsolatainak új értelmezéseiről
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.9
(James MARK–Bogdan C. IACOB–Tobias RUPPRECHT–Ljubica SPASKOVSKA: 1989: A Global History of Eastern Europe. Cambridge University Press, Cambridge, 2019. 380 p.; James MARK–Artemy M. KALINOVSKY–Steffi MAHRUNG (eds.): Alternative Globalizations: Eastern Europe and the Postcolonial World. University of Indiana Press, Bloomington, 2020. 352 p.; James MARK–Paul BETTS (eds.): Socialism Goes Global: The Soviet Union and Eastern Europe in the Age of Decolonization. Oxford University Press, Oxford, 2022. 384 p.) - Isaac Bershady: Magyarország a világon: globális történelem a félperifériáról
https://doi.org/10.56944/multunk.2023.1.10
(LACZÓ Ferenc–VARGA Bálint (szerk.): Magyarország globális története 1869–2022. Corvina Kiadó, Budapest, 2022. 448 p.)
E SZÁMUNK SZERZŐI:
- Agárdi Péter művelődés- és irodalomtörténész, professzor emeritus (PTE BTK)
- Alabán Péter PhD, történész, közoktatásvezető, az Ózdi Szakképzési Centrum Gábor Áron Technikum és Szakképző Iskola igazgatója
- Isaac Bershady PhD-jelölt, Rutgers University – New Brunswick, Történet Tanszék
- Fedeles-Czeferner Dóra PhD, történész, BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport, tudományos segédmunkatárs
- Grexa Izabella PhD-hallgató, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának osztálytitkára
- Lőrincz Andrea PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Modernkori Magyarország Doktori Program
- Miklós Dániel PhD, történész, levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár
- Somlai Katalin történész, 1956-os Intézet Alapítvány, BTK Történettudományi Intézet, tudományos munkatárs
- Tomka Béla DSc, történész, Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék, egyetemi tanár
- Tóth Imre PhD, habil. egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézet, múzeumigazgató, Soproni Múzeum
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/
HOL KAPHATÓ?
- Napvilág Kiadó (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.)
- Írók Boltja (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.)
MENNYIBE KERÜL?
- Bolti ár: 1200 Ft
- Kedvezményes ár: 1000 Ft (a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és honlapján)
- Előfizetői ár: 900 Ft