Összeomlás, uralomváltás, nemzetállam-építés 1918–1925

A bevezető tanulmányt írta: Egry Gábor

Magyarország összeomlásának és a rá következő impériumváltásnak a politika- és diplomáciatörténetét már alaposan feltárta a történetírás. Sokkal kevesebbet tudunk arról, hogy miként élték meg az eseményeket mindazok, akiknek ritkán jut szerep a történelemkönyvek lapjain.
Dokumentumválogatásunk azt mutatja be, hogy a Romániához került területek lakói számára milyen tapasztalatot jelentett az összeomlás és az új állam kiépítése, mik voltak a legfontosabb és közvetlenül megélt problémáik. Betekintést adunk a többségiek sokszor a kisebbségiekkel azonos gondjaiba, valamint az új állam erőforrásainak korlátozottságába, ami az azonnali románosítást is akadályozta.
Mindezek és a dualista Magyarország középosztályi kultúrájának és közigazgatásának hagyománya, valamint az egykori birodalmi lét tapasztalta sokszor kínáltak váratlanul tág teret a kisebbségiek túlélési stratégiái számára is.