Leírás
A szociális kérdés a két világháború közötti magyar társadalom- és kormánypolitika egyik meghatározó területe volt. Az első világháborút lezáró békeszerződések „Munka” fejezete korszerű szociális jogokat és alapelveket rögzített, és ez nem kis kihívást jelentett az egyes államok törvényhozásának.
A monográfia közel két évtized, az 1920–1930-as évek idevonatkozó anyagát dolgozta fel, hogy megmutassa, hogyan gondolkodtak a magyar tudomány és politika szereplői a szociálpolitikáról, milyen megoldási javaslatokat dolgoztak ki a szociálpolitika aktuális területeire, amilyen a munkabér és életszínvonal, a munkanélküliség, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem és egészségügy, a lakáskérdés vagy a mezőgazdasági munkavállalók helyzete. A különböző, ám igencsak gazdag, sokrétű nézetrendszerek mellett a magyar kormányok szociális törvényeit, valamint a társadalom egyes rétegeinek helyzetét is elemzi, így ütköztetve az elméleteket a szociális valósággal. Az 1920/30-as években Európa államai számára a szociális kérdés fő iránya a társadalombiztosítás volt. Ennek fényében ugyancsak értékelhetők a magyar nézetek, programok és törvények.
