A patrónusi-kliensi médiarendszer

A médiarendszerben végbemenő változások rendszerint a politikai rendszerben végbemenő változásokat követik és tükrözik. Így történt ez Magyarországon is, ahol a 2010-es országgyűlési választások során kétharmados mandátumtöbbséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség hatalomra kerülése után azonnal nekilátott a médialátkép gyökeres újrarajzolásának. A Reporters Without Borders nevű szervezet szerint a sajtószabadság terén Magyarország 2010-ben még a világrangsor 23. helyén állt, 2018-ra azonban a 73. helyre csúszott vissza, azaz időközben ötven ország előzte meg. Ugyanebben az időszakban a Freedom House a magyar sajtót a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába sorolta át. A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Az ebben a kötetben összegyűjtött írások a média feletti informális politikai ellenőrzés kialakulását, az így létrejövő patrónusi-kliensi médiarendszer működését dokumentálják – különböző perspektívákból, az összehasonlító médiaelemzés (media systems theory) eszközeivel.

A KÖTETRŐL

A Pulitzer-emlékdíjas Bajomi-Lázár Péter legújabb könyve az Orbán–korszak médiájával, médiapolitikájával foglalkozó írásait gyűjti össze. Mégsem tanulmánykötetet tartunk a kezünkben, mert a szerző a könyv számára átdolgozta és egységes keretbe illesztette az egyes fejezeteket. Élvezetesen és érdekesen, nem szakemberek számára is követhetően, ugyanakkor tudományos igénnyel ír a média kormányzati gyarmatosításáról. Kitekint a nemzetközi színtérre is: egyfelől más közép- és kelet-európai országok tapasztalataival hasonlítja össze a magyar nyilvánosság sorsát, másfelől a nyugat-európaihoz viszonyítja térségünk médiapolitikáját és újságírói gyakorlatát. A kötetet a demokratikus intézményrendszer, benne a szabad sajtó iránti mély demokratikus elkötelezettség és jobbító szándék ihleti. Azonban sehol nem találunk a szövegben megalapozatlan filippikát, retorikai túlzást – csak alapos, követhető érveket, átlátható gondolatmenetet, adatokkal és tényekkel alátámasztott következtetéseket. A kötetet minden, a hírek, a média, a politika és a közelmúlt történelme iránt érdeklődő állampolgárnak ajánlom. Természetesen a könyv elődleges piaca az újságírók, a médiaipar munkatársai, a médiapolitika érintettjei. Ugyanakkor világos szerkezete és remek stílusa miatt tankönyvnek is ideális az egyetemek és főiskolák média- és kommunikáció szakos hallgatói számára. A legjobb könyv, amit az Orbán-korszak médiapolitikájáról írtak.
Sükösd Miklós, Koppenhágai Egyetem

Bajomi-Lázár Péter, aki évekig az Oxfordi Egyetemen működő Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoport főmunkatársa volt, ebben a munkájában a magyarországi média működését elemzi a rendszerváltozástól napjainkig. A megértés és a magyarázat érdekében a politikai rendszer és a médiarendszer működését, a médiapiac logikáját, az újságírói hivatás állapotát, szociológiai, gazdasági és kulturális tényezőket egyaránt figyelembe vesz, és az összehasonlító médiatudomány nemzetközi szakirodalmának legújabb eredményeit, elméleteit és modelljeit használja. Ebben a kötetében (amely hetedik saját könyve) a felsorolt szempontok alapján veszi górcső alá a politikai marketing és propaganda működését Magyarországon, az újságírók szakmai (vagy szakmaiatlan) tevékenységét, a média és a politika változó viszonyát, a sajtószabadság alakulását Közép- és Kelet-Európában. Azt a kérdést járja körül: miért van egyes országokban a médiának hatalma – míg másutt a hatalomnak médiája? Munkája így egyaránt elsőrendű olvasmány a médiakutatónak, a politikusnak, az egyetemi hallgatónak és a gyakorló újságírónak.
Sipos Balázs, Eötvös Loránd Tudományegyetem

SAJTÓVISSZHANG

Szabad élet a gyarmati médiában (Mérce)

Nyelvpolitikai offenzíva, gyarmati média. Egy új patrónus-kliens rendszerkép analíziséről (Paár Ádám, peri-mikro-szkóp, 2020. június)

PODCAST – Hibrid média, avagy patrónus-kliensi médiarendszer 30 évvel a rendszerváltás után – a szerzővel és Bátorfy Attila médiakutatóval, az Átlátszó blog újságírójával Takács Róbert történész beszélgetett (Szabad a pálya, Klubrádió, 2020. augusztus 21.)

A sajtószabadság a tájékozódás szabadságát is jelenti (Tóth Ákos, Jelen, 2020. augusztus 1.)

Mindenki veszít az Index beszántása miatt (Csejtei Orsolya – Krausz Viktória, Népszava, 2020. augusztus 2.)

Magyar virtus. Miért működik másképpen a média nálunk, mint Nyugaton? (B. Simon Krisztián, Magyar Narancs 2020/30. szám, 2020. 07. 23.)

„A médiakutatás olyan szakma, amit nem elég egyszer megtanulni” – Interjú Bajomi-Lázár Péterrel (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, 2020. április 27.)

Hibrid médiarendszerben élünk – Bajomi Lázár Péter médiakutató a Klubrádióban (2020.05.12.)

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet SIPOS BALÁZS és UJ PÉTER, valamint a szerző részvételével mutattuk be 2020. szeptember 24-én a Kőlevesben:

PODCAST

1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá. A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez? Résztvevők: Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője, Bátorfy Attila médiakutató, az Átlátszó blog újságírója, valamint Takács Róbert történész (PTI).