Posted on Hozzászólás most!

Hamarosan megjelenik Bajomi-Lázár Péter kötete

 

A médiarendszerben végbemenő változások rendszerint a politikai rendszerben végbemenő változásokat követik és tükrözik. Így történt ez Magyarországon is, ahol a 2010-es országgyűlési választások során kétharmados mandátumtöbbséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség hatalomra kerülése után azonnal nekilátott a médialátkép gyökeres újrarajzolásának. A Reporters Without Borders nevű szervezet szerint a sajtószabadság terén Magyarország 2010-ben még a világrangsor 23. helyén állt, 2018-ra azonban a 73. helyre csúszott vissza, azaz időközben ötven ország előzte meg. Ugyanebben az időszakban a Freedom House a magyar sajtót a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába sorolta át. A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Az ebben a kötetben összegyűjtött írások a média feletti informális politikai ellenőrzés kialakulását, az így létrejövő patrónusi-kliensi médiarendszer működését dokumentálják – különböző perspektívákból, az összehasonlító médiaelemzés (media systems theory) eszközeivel.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2020. március 25. szerda, 17 óra

Kőleves (1075 Budapest, Kazinczy u. 41.)

Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018

A kötetet UJ PÉTER újságíró, a 444 főszerkesztője és SIPOS BALÁZS médiatörténész, az ELTE docense mutatja be.

Facebook esemény

 

A KÖTETRŐL

 

A Pulitzer-emlékdíjas Bajomi-Lázár Péter legújabb könyve az Orbán–korszak médiájával, médiapolitikájával foglalkozó írásait gyűjti össze. Mégsem tanulmánykötetet tartunk a kezünkben, mert a szerző a könyv számára átdolgozta és egységes keretbe illesztette az egyes fejezeteket. Élvezetesen és érdekesen, nem szakemberek számára is követhetően, ugyanakkor tudományos igénnyel ír a média kormányzati gyarmatosításáról. Kitekint a nemzetközi színtérre is: egyfelől más közép- és kelet-európai országok tapasztalataival hasonlítja össze a magyar nyilvánosság sorsát, másfelől a nyugat-európaihoz viszonyítja térségünk médiapolitikáját és újságírói gyakorlatát. A kötetet a demokratikus intézményrendszer, benne a szabad sajtó iránti mély demokratikus elkötelezettség és jobbító szándék ihleti. Azonban sehol nem találunk a szövegben megalapozatlan filippikát, retorikai túlzást – csak alapos, követhető érveket, átlátható gondolatmenetet, adatokkal és tényekkel alátámasztott következtetéseket. A kötetet minden, a hírek, a média, a politika és a közelmúlt történelme iránt érdeklődő állampolgárnak ajánlom. Természetesen a könyv elődleges piaca az újságírók, a médiaipar munkatársai, a médiapolitika érintettjei. Ugyanakkor világos szerkezete és remek stílusa miatt tankönyvnek is ideális az egyetemek és főiskolák média- és kommunikáció szakos hallgatói számára. A legjobb könyv, amit az Orbán-korszak médiapolitikájáról írtak.
Sükösd Miklós, Koppenhágai Egyetem

 

Bajomi-Lázár Péter, aki évekig az Oxfordi Egyetemen működő Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoport főmunkatársa volt, ebben a munkájában a magyarországi média működését elemzi a rendszerváltozástól napjainkig. A megértés és a magyarázat érdekében a politikai rendszer és a médiarendszer működését, a médiapiac logikáját, az újságírói hivatás állapotát, szociológiai, gazdasági és kulturális tényezőket egyaránt figyelembe vesz, és az összehasonlító médiatudomány nemzetközi szakirodalmának legújabb eredményeit, elméleteit és modelljeit használja. Ebben a kötetében (amely hetedik saját könyve) a felsorolt szempontok alapján veszi górcső alá a politikai marketing és propaganda működését Magyarországon, az újságírók szakmai (vagy szakmaiatlan) tevékenységét, a média és a politika változó viszonyát, a sajtószabadság alakulását Közép- és Kelet-Európában. Azt a kérdést járja körül: miért van egyes országokban a médiának hatalma – míg másutt a hatalomnak médiája? Munkája így egyaránt elsőrendű olvasmány a médiakutatónak, a politikusnak, az egyetemi hallgatónak és a gyakorló újságírónak.
Sipos Balázs, Eötvös Loránd Tudományegyetem

 

A SZERZŐRŐL

 

Bajomi-Lázár Péter médiaszociológiát, médiatörténetet és összehasonlító médiatanulmányokat tanít a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A Médiakutató alapító szerkesztője. Legutóbbi szerzői könyve: Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (Budapest & New York: The Central European University Press, 2014). Legutóbbi szerkesztett kötete: Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in Comparative Perspective (Budapest & Párizs: L’Harmattan, 2017).

 

Korábbi kötetei:

Média és politika (PrintXBudavár Zrt., 2010)

Média és társadalom (PrintXBudavár Zrt., 2006, 2008)

Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (társszerk., Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, L’Harmattan, 2007)

A rendszerváltás és az újságírók (társszerk., Monori Áronnal; az interjúkat Rádai Eszter készítette, PrintXBudavár Zrt., 2007)

Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (szerk., Akadémiai Kiadó, 2005)

Globalizáció, média, politika (társszerk., Bayer Józseffel, MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005)

Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (Kodolányi János Főiskola, 2004)

Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (társszerk., Sükösd Miklóssal, The Central European University Press, 2003)

Media & Politics (társszerk., Hegedűs Istvánnal, Új Mandátum, 2001)

A magyarországi médiaháború (Új Mandátum, 2001)

Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (Új Mandátum, 2000)

 

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent Balázs Gábor kötete

 

Aligha van olyan esemény, amely inkább a tágabb értelemben vett „baloldali tábor” teljes egyetértésének tárgya lenne, mint Párizs városának felkelése, a párizsi kommün a vesztes porosz–francia háború után, és. ezzel azért többé-kevésbé mindenki egyetért. Ennek a jelenségnek persze az egyik oka, hogy talán ez az a fontos történelmi esemény, amelyről tán a legkevesebbet tudunk: a kommün története még hívei, rajongói, tisztelői számára is legtöbbször elég homályos. Ennek oka, hogy a kommün, ez a „tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” (Walter Benjamin szavaival) már a kortársak számára is nagyon nehezen megfogható és elmesélhető történelmi eseménynek bizonyult.
A könyv bőséges korabeli és modern forrást felhasználva tárja fel a párizsi kommün kiváltó okait, történelmi gyökereit, a városi forradalom természetét, a kortársak reakcióit, az események lefolyását, a kommün utáni megtorlást, valamint a forradalom utóéletét az emlékezetben és a történetírásban. Feldolgozásának módszere egyszerre klasszikus és formabontó. olvasmányos és elgondolkodtató.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2020. március 30. (hétfő) 17 óra

Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)

A könyvet CSUNDERLIK PÉTER történész és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS filozófus mutatja be.
A beszélgetést a szerző, BALÁZS GÁBOR moderálja.

Facebook esemény