Leírás

A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja.

ÚJSÁGÍRÁS-ETIKA KELET-EURÓPÁBAN ÉS MÉDIA-ÖNSZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON – beszélgetés két felvonásban

A Napvilág Kiadó, a Politikatörténeti Intézet és a Médiakutató folyóirat beszélgetést szervez két felvonásban, amelynek keretében megvitatjuk, hogy hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között, és mi különbözteti meg a hivatásos újságírást a propagandától, illetve a manipulációtól.

A rendezvényen szó esik arról is, milyen kihívásokkal néz szembe a kelet-európai média három és fél évtizeddel a rendszerváltás után, a közösségi platformok korában, amikor az újságírásba vetett bizalom megrendülése világszerte érzékelhető. A beszélgetések érintik az etikai szabályok erejét és szerepét, a karaktergyilkosság és az álhírek problémáját, valamint azt, hogy miképp befolyásolja a politikai és gazdasági nyomás az újságírói munkát. A cél annak közös átgondolása, milyen szakmai és közéleti lépések segíthetnek abban, hogy az újságírás megerősítse hitelességét és a nyilvánosságba vetett bizalmat.

10:00–11:30
ÚJSÁGÍRÁS-ETIKA KELET-EURÓPÁBAN

Résztvevők:

Bajomi-Lázár Péter, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Médiakutató című folyóirat alapító szerkesztője

Boldog Dalma, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a Médiakutató szerkesztője
Sipos Balázs történész, az ELTE docense, az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának elnöke

A beszélgetést vezeti:Takács Róbert történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, a Múltunk folyóirat felelős szerkesztője

12:00–13:30
MÉDIA-ÖNSZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON
Létezik-e még, s ha igen, milyen állapotban van a független média?

Résztvevők:

Bodoky Tamás újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztőjePapp László Tamás újságíró, a szerzőkkel megjelent interjú készítője
Pethő András újságíró, a Direkt36 vezető szerkesztője

A beszélgetést vezeti: Tófalvy Tamás egyetemi docens, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

KÖNYVBEMUTATÓ – A felvétel visszanézhető itt

A könyvbemutató időpontja:
2025. X. 16. 17h
A könyvbemutató helyszíne:
Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Gimes terem
1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A.

A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Munk Veronika és Horvát János.

VISSZHANG

„Háború, járvány vagy gazdasági válság idején az emberek nem tájékoztatásra, sokkal inkább megerősítésre vágynak” – a kötet szerzőivel Papp László Tamás készített interjút (Átlátszó, 2026. január 2.)

Nemcsak az újságírókon, hanem a közönségen is múlik az etikus média kialakítása – Károly-Rajki Edith beszélgetése a szerzőkkel a MÚOSZ honlapján (2025. november 12.)

Újságírás-etika Kelet-Európában – Szalay Dániel interjúja Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával (Média1, 2025. október 27.)

FÜLSZÖVEG

A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja.

Talán mindenkit ez foglalkoztat a legjobban: hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között? A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai szabályok követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulálástól, a szólásszabadság kiteljesítését a szólásszabadság jogával való visszaéléstől.

A kelet-európai média az 1989–91-es rendszerváltások után gyökeres politikai, gazdasági, technológiai, tartalmi és szakmai változásokon ment keresztül, és ma is keresi a helyét – miközben az újságírás a közösségi platformok megjelenése miatt az egész világon válságos helyzetben van. A szerzők könyvükben az újságírás nyugati eszményeit és kelet-európai praxisait vizsgálják. Összegzik, rendszerezik és továbbgondolják a szakirodalom és egyes újságírás-etikai kódexek legfontosabb megállapításait. Felidézik azokat a demokratikus médiaelméleteket, amelyekből levezethető az újságírók társadalmi szerepe, és amelyek alapján megfogalmazhatók a jó újságírás szakmai kritériumai. Áttekintik az általános etika alapjait és az újságírás-etika nyugati társadalmakban bevett normáit. Leírják az újságírás világszerte tapasztalt válságának okait, és megvizsgálják a kelet-európai médiarendszerek és újságírói kultúrák sajátos problémáit. Részletesen elemzik a kortárs média szakmaetikai szempontból különösen aggályos gyakorlatait: a karaktergyilkosságot és a hamis hírt. Megfogalmaznak olyan szakmaetikai és szakpolitikai javaslatokat is, amelyek segíthetik Kelet-Európa újságíróit abban, hogy visszanyerjék közönségük megcsappant bizalmát, és hárítsák a rájuk nehezedő politikai és üzleti nyomást.

A SZERZŐKRŐL

Bajomi-Lázár Péter a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Médiakutató című folyóirat alapító szerkesztője. A politikai és a médiarendszerek összefüggéseit kutatja. Szerzői kötetei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (2004), Média és társadalom (2006, 2008), Média és politika (2010), Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (2014), A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 (2020). Szerkesztett kötetei: Media and Politics (Hegedűs Istvánnal, 2001), Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (Sükösd Miklóssal, 2003), Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (2005), Globalizáció, média, politika (Bayer Józseffel, 2005), Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, 2007), A rendszerváltás és az újságírók (Monori Áronnal, 2007), Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in a Comparative Perspective (2017).

Boldog Dalma a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a Médiakutató szerkesztője. A Kádár-kori Magyarország médiapolitikáját, valamint a digitalizáció társadalmi hatásait kutatja. Szerzői kötete: Csernobil és a magyar média. Egy atomkatasztrófa lenyomata (2025).

Újságírás-etika Kelet-Európában