Leírás
A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja.
Talán mindenkit ez foglalkoztat a legjobban: hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között? A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai szabályok követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulálástól, a szólásszabadság kiteljesítését a szólásszabadság jogával való visszaéléstől.
A kelet-európai média az 1989–91-es rendszerváltások után gyökeres politikai, gazdasági, technológiai, tartalmi és szakmai változásokon ment keresztül, és ma is keresi a helyét – miközben az újságírás a közösségi platformok megjelenése miatt az egész világon válságos helyzetben van. A szerzők könyvükben az újságírás nyugati eszményeit és kelet-európai praxisait vizsgálják. Összegzik, rendszerezik és továbbgondolják a szakirodalom és egyes újságírás-etikai kódexek legfontosabb megállapításait. Felidézik azokat a demokratikus médiaelméleteket, amelyekből levezethető az újságírók társadalmi szerepe, és amelyek alapján megfogalmazhatók a jó újságírás szakmai kritériumai. Áttekintik az általános etika alapjait és az újságírás-etika nyugati társadalmakban bevett normáit. Leírják az újságírás világszerte tapasztalt válságának okait, és megvizsgálják a kelet-európai médiarendszerek és újságírói kultúrák sajátos problémáit. Részletesen elemzik a kortárs média szakmaetikai szempontból különösen aggályos gyakorlatait: a karaktergyilkosságot és a hamis hírt. Megfogalmaznak olyan szakmaetikai és szakpolitikai javaslatokat is, amelyek segíthetik Kelet-Európa újságíróit abban, hogy visszanyerjék közönségük megcsappant bizalmát, és hárítsák a rájuk nehezedő politikai és üzleti nyomást.
A SZERZŐKRŐL
Bajomi-Lázár Péter a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Médiakutató című folyóirat alapító szerkesztője. A politikai és a médiarendszerek összefüggéseit kutatja. Szerzői kötetei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (2004), Média és társadalom (2006, 2008), Média és politika (2010), Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (2014), A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 (2020). Szerkesztett kötetei: Media and Politics (Hegedűs Istvánnal, 2001), Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (Sükösd Miklóssal, 2003), Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (2005), Globalizáció, média, politika (Bayer Józseffel, 2005), Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, 2007), A rendszerváltás és az újságírók (Monori Áronnal, 2007), Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in a Comparative Perspective (2017).
Boldog Dalma a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a Médiakutató szerkesztője. A Kádár-kori Magyarország médiapolitikáját, valamint a digitalizáció társadalmi hatásait kutatja. Szerzői kötete: Csernobil és a magyar média. Egy atomkatasztrófa lenyomata (2025).
