Leírás
Csunderlik Péter: A 133 napos „vörös farsang”. A Magyarországi Tanácsköztársaság rövid története
és
A „vörös tatárjárás”. A Magyarországi Tanácsköztársaság Horthy-kori emlékezete, 1919–1944
című testvérköteteinek bemutójára 2025. május 13-án kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.
A köteteket bemutatják és a szerzővel beszélgetnek: Pók Attila (ny. tudományos tanácsadó, kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) és Apor Péter (tudományos tanácsadó, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet)
FÜLSZÖVEG
Okkal ragadja meg képzeletünket a Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napja, amikor a régi magyar elitet elsöprő első világháborús vereség nyomán a kommunisták, a szakszervezeti bürokraták mellett hatalomra jutottak azok a progresszív értelmiségiek is, akik egyik napról a másikra akarták átalakítani a gazdaságot és a társadalmat, megreformálni az oktatást és a kultúrát – egy katasztrofális helyzetben. Ha 1919. március 21-re Magyarország nem jut a megszűnés küszöbére, sosem kiáltják ki a proletárdiktatúrát. A „polgári világ teljes összeomlása”, a Károlyi Mihály-féle „koalíciós kormányzás csődje”, a fenyegető „külpolitikai katasztrófa”, az idegen megszállás réme azonban széles körben hitette el, hogy „az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg”. Tóth Árpád Az új Isten című versével hódolt a „piros Keletről” érkező, és a „sápadt Nyugat” arcába lépő vörös kolosszusnak, de csakhamar kiderült, hogy az hazánkban agyaglábakon állt. Bár a Vörös Újságban rendre azzal hitegettek, hogy már holnap kitörhet a világforradalom, annak elmaradása bukásra ítélte az utópisztikus kísérletet. Csunderlik Péter lényegretörő, olvasmányos kötete új szempontokat is kínálva mutatja be a Tanácsköztársaság négy és fél hónapját – mindig a megértés igényével, amely nem egyenlő a felmentéssel.
A SZERZŐRŐL
Csunderlik Péter (1985) Hanák Péter-díjas és Bezerédj-díjas történész, az ELTE Ígéretes Kutatója. 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC), 2010-ben az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. 2011–2014 között ugyanott doktori ösztöndíjas hallgató volt, disszertációját a Galilei Körről írta. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója, 2017-től az ELTE BTK oktatója. 2024-ben az IAS CEU ösztöndíjasa és a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a baloldali radikális mozgalmak története, a Tanácsköztársaság emlékezete, amelyet 2021 és 2025 között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával vizsgált. Történészi munkái: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története (2017), A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (2019), A Galilei Kör története – Szabadgondolkodók a századelő Magyarországán (1900–1919) (2022), Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe (2023), illetve társszerzője a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről (2018) című kötetnek. Összegyűjtött történelmi esszéi Csupa hajdani eszelős címmel jelentek meg 2020-ban.
